Terjednek az online rádiók, amik a tapasztalatok szerint jól megférnek a hagyományos adók mellett. Az online rádiók médiatervezői eszköztárba való bekerülését azonban gátolja az egységes, piaci mérés hiánya. A hirdetők pedig a legtöbb esetben elfordulnak azoktól a megoldásoktól, amelyek nem tudnak egzakt elérési számokat és demográfiai adatokat felmutatni, így az online rádió meghatározó médiaipari platformként való megjelenése még várat magára.
A jelenlegi helyzet
Kérdőíves kutatásunkból kirajzolódik, hogy az internetezők közel fele legalább havi rendszerességgel hallgat valamilyen online érkező audió tartalmat, ez körülbelül 2 milliós tömeget jelent.
Ennek a tömegnek a jelentős részét természetesen a nagy AM/FM adók online elérése adja, hiszen az online rádiózók (amibe a cloud és stream szolgáltatásokat igénybe vevőket is beleértjük) közel 90%-a hallgatja online (is) a hagyományos sugárzású rádióadókat. Ilyen magas online elérés mellett nem meglepő, hogy a rádióadók online rangsora megegyezik az országos méréssel, vagyis a leggyakrabban látogatott rádiós stream a hagyományos területen is leghallgatottabb Class FM-é, amelyet az MR1, az MR2 és a Juventus követ.
A hagyományos adók magas online hallgatottsági adatainak ismeretében nem meglepő, hogy a kizárólag online sugárzó adók helyzete nem könnyű. A talán leghallgatottabb hazai online adó, a neston.hu heti elérése is alig haladja meg a 1,5%-ot, ami – némi kutatói bátorságot latba vetve – heti egy-két százezres streamindításnak felel meg.
Ha a stream és cloud szolgáltatásokat igénybevevők táborát tekintjük, akkor magasabb számokról tudunk riportálni, hiszen legalább heti rendszerességgel az internetezők 13%-a hallgat így zenét. A stream és cloud szolgáltatásokat hallgató populációnak a nagyobbik hányadát a cloud adja, azon belül is a Soundcloud emelkedik ki a maga 4%-os heti hallgatottsági arányával. Ami az „on demand stream adókat” illeti: a külföldön már erősnek tekinthető márkák, a Deezer és a Spotify csak a közelmúltban érkeztek Magyarországra, ezért – a becslés hibahatárait figyelembe véve – csak néhány százezres tábort tudhat magáénak itthon.
Miért hallgatjuk online?
A mobileszközökön történő online rádióhallgatás vonzó alternatíva a fogyasztók számára a hagyományos rádiókkal szemben. Ugyanakkor az online rádiózás során a fogyasztó számára az a legfontosabb, hogy bele tud nyúlni a műsorszerkesztésbe, hiszen a választható zenei stílus, műsor és előadó az online rádiózók domináns hányada számára mutatkoznak az online rádiózás mögött húzódó legfőbb oknak. Ugyancsak vonzó a hallgatóknak, hogy le lehet állítani zeneszámokat, a cloud- és stream esetében el lehet menteni tracklistákat és keresni lehet a zenei katalógusokban. Az online rádiózás közösségi jellege, a másoknak való ajánlás vagy éppen egyes műsorok, zeneszámok pontozása viszont kevesebbet nyomnak a latban a műsorszerkesztési lehetőségek mellett.
A másik nagyon fontos előny – és most gondoljunk elsősorban az on demand szolgáltatókra – maga a tartalom. A legsikeresebb hagyományos rádióadók tracklistjei is alig néhány száz, maximum néhány ezer tételből állnak, ami meg sem közelíti a cloud- és stream szolgáltatók tízmilliós nagyságrendű tékáit, így nem csak a populáris zenét kedvelők, de a zenei ínyencek is bármit megtalálhatnak maguknak ezeken az oldalakon.
Az online rádió jövője
Az online rádiózás formai és tartalmai lehetőségei első ránézésre komoly versenyelőnyt biztosítanak a hagyományos rádiókkal szemben. Ennek ellenére az online nem fogja átvenni a hagyományos rádiók szerepét, többek között azért sem, mert egymást kiegészítő szolgáltatásokról van szó. Nehezen lehet egyelőre elképzelni, hogy az okoseszközön keresztüli rádiózás legyőzi az otthoni vagy autóban történő hagyományos tartalomfogyasztást, és az sem valószínű, hogy egy nyitott irodában a fülhallgatón keresztül hallgatott, kedvenc online rádió helyett egy hangosan bömbölő hagyományos rádiókészüléken keresztül hallgatunk zenét. Az eltérő használati terep komoly oka annak, hogy az online rádiózás rövidtávon nem fog a hagyományos rádiózás rovására menni, hacsak az online rádiók nem tudnak például az autókba kerülni a közeljövőben – az autó egy fontos hadszíntér lehet a hagyományos, valamint a különféle online műsor- és zeneszolgáltatások között.
Nem pusztán a fogyasztói viselkedés okán mondhatjuk azt, hogy az online rádiózás nem fogja átvenni a hagyományos rádiók felett az uralmat. A jelenlegi üzleti modellek egyelőre nem teszik lehetővé az online rádiózás médiapiaci súlyának növekedését. A Spotify és egyéb cloud-alapú online szereplők esetében az ingyenes szolgáltatás nem lesz sokáig fenntartható, hiszen pusztán reklámbevételekből nem tudja magát eltartani a cég – jogdíjakat viszont fizetnie kell a stream indítások után. Így jöhet létre az a furcsa állapot, hogy minél több felhasználója van a rendszernek, annál ráfizetősebb. A bővebb tartalmakat kínáló, letöltésre lehetőséget adó fizetős szolgáltatásra pedig nagyon kevés hazai felhasználó jelentkezik. A kizárólag online sugárzó rádiók a mérés hiányában nem kerülnek a médiatervező eszköztárába, hiszen nem tudnak megfelelő pontosságú célzást biztosítani a precizitást elváró hirdetők számára. Így az online rádiók számára marad az internetes felületként való funkcionálás, ahol némi aprópénzre tudnak szert tenni az amúgy növekvő rádiós és online büdzsékből.
Rövidtávon tehát nem fenyegeti veszély a hagyományos rádiókat. Hosszútávon azonban ezen a piacon is nagyobb számban kezd el érdeklődni a fogyasztó a digitális, jól alakítható és bővebb tartalmak iránt, amire a hagyományos adóknak elsősorban tartalmi és a „műsorszerkesztési” igényt kiszolgáló kritériumoknak megfelelve kell felkészülniük – ha lehet, online.
Online rádióhallgatás
Online rádióhallgatás alatt az alábbiakat értjük:
1. Hagyományos rádióadók műsorainak, felvételeinek online csatornán hallgatását. (pl. ClassFM.hu)
2. Kizárólag online sugárzású adók hallgatását. (pl. neston.hu)
3. Streamelhető és felhő alapú zeneszolgáltatók online csatornákon való hallgatását. (pl. Spotify, Deezer)
***
Még több médiakutatási cikket olvashat itt.
