Az AI forradalom közepette egyre több alapmodellt hoznak létre, míg a globális verseny fokozódik. Dr. Rab Árpád a digitális kultúra és a jövőkutatás elismert szakértője és Sági Ferenc piackutatási szakértő a mai adásban azt boncolgatták, hogy vajon milyen hatása lesz mindennek a munkaerőpiacra, és hogyan készülhetünk fel az AI által hozott változásokra?
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése alapjaiban változtatja meg világunk működését. A téma szakértőivel azt a kérdést vettük górcső alá, hogy vajon milyen módon tudunk felkészülni ezekre a változásokra? Egyáltalán kialakult-e már bennünk kép arról, hogy milyen konkrét átalakulások várnak ránk? Veszélyben lehet az állásunk vagy pont, hogy egyre több lehetőség nyílik meg előttünk?
Zajlik az AI forradalom és a nemzetek közötti harc
Napjainkban egyre több MI programot különböztetünk meg. Egy friss kutatás szerint 2023-ban 149 alapmodellt adtak ki, ami kétszer annyi, mint egy évvel korábban és ezeknek a 65%-a már nyílt forráskóddal rendelkezik. A legnagyobb gond azonban, hogy a legtöbbről nagyon kevés információnk van.
Megfigyelhető továbbá, hogy a fejlesztések folyamatosan drágulnak, hiszen a ChatGPT 4.0 képzése 78 millió dollárba, a Google Gemini Ultra pedig már 191 millió dollárba került.
Rab Árpád szerint:
a jövőben egy új nyelvi modell fejlesztésének értéke elérheti az 1 milliárd dolláros összeget is.
A mesterséges intelligenciánál sokat számít a tanítási módszer. Ez történhet gépi, statisztikai vagy jutalmazási alapon. Ami kihívást jelent, hogy olyat tanítsunk neki, amit még nem tud.
Manapság világunk működését a technológia harca határozza meg. Az Egyesült államokban jelenleg 61 új AI modellt fejlesztenek, míg Kína a globális AI szabadalmak 61%-át birtokolja. Európa bár látszólag le van maradva a két nagyhatalomtól, Rab Árpád szerint:
Az európai megközelítés, miszerint az adatstratégiára és a személyes jogok védelmére helyezik a hangsúlyt, mégis hosszú távon a legcélravezetőbb, ám tény, hogy versenykorlátozó hatású.
A versenyt a végén a robosztus adatok okos használata döntheti majd el.
Hogyan hat a munkaerő piacra a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia kulcsa a tudatos használatban rejlik. Ez a kérdés azért összetett, mert a technológia a mindennapi életünk részévé vált és sokszor nem is tudatosul a felhasználókban, hogy az adott feladatuk elvégzéséhez valójában mesterséges intelligenciát használtak.
Pont az a lényege, hogy beépül és elbújik és minden egykicsit okosabb lesz. Nem az MI-t érzékeljük, hanem a szolgáltatást, amit ad.
– Fogalmazott Rab Árpád
Ez azzal is alátámasztható, hogy a mindennapi munkánk során a mesterséges intelligencia alkalmazását leginkább a rejtett használat jellemzi. Egyre több feladat elvégzéséhez használjuk még akkor is, ha magát a feladatot nem teljes egészében az AI szoftver látta el, csupán a segítségünkre volt akár fordításban, vagy a meglévő adatok összedolgozásában. A feladatot magát viszont a munkavállaló vitte véghez, csupán az MI segítségével.
Így elmondható, hogy a mesterséges technológia képességfejlesztő funkciót lát el, hiszen aki jól tudja használni a benne rejlő lehetőségeket, az érdemi javulást, illetve könnyebbséget fedezhet fel a munkavégzés folyamán. Egyes munkahelyeken pedig a munkaerőhiány problémát tudja orvosolni azáltal, hogy bizonyos munkakörökben pótolja az emberi erőforrást. Tehát funkcionalitását tekintve a mesterséges intelligencia képességfejlesztő és képességpótló funkciót is elláthat.
Arról, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb ismertsége és alkalmazása jelentős átalakulásokat hozott napjainkba, már korábban is beszámoltunk az NRC Research and more „AI forradalom a piackutatásban: új kihívások és lehetőségek” című adásában.
A ChatGpt robbanásszerűen jelent meg az életünkben és hihetetlen idő alatt lett a mindennapjaink része. Az is megfigyelhető, hogy amióta egyre több MI program vesz minket körül, a ChatGPT népszerűségének aránya fokozatosan lassul.2024. szeptemberéig a magyar lakosság 25%-a használt már valamilyen AI alkalmazást, ami nagyságrendileg 2 millió embert jelent.
A hazai AI alkalmazást kipróbálók %-os aránya
Forrás: NRC AI kutatás 2024 szeptember, n= 1000fő, 18-65 éves lakosságra, 5 szempont szerinti reprezentatív kutatás
Kijelenthetjük tehát, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb népszerűségnek örvend a különböző munkáltatók körében.
A McKinsey Global Institute előrejelzése szerint 2030-ra a vállalatok körülbelül 70%-a átveszi az AI-technológia legalább egy típusát.
Kik veszítik el a munkájukat a mestersége intelligencia miatt?
Kutatások szerint 2030-ra a globális munkaerő 12-15%-a veszítheti el a munkáját, de közben a mesterséges intelligencia akár 30-50 millió munkahelyet is létrehozhat. Az elemzések azt jósolják, hogy azokat a szakmákat érinti majd leginkább a változás, ahol az automatizálást korábban is alkalmazták, csak még nem tudták teljesen kihasználni a lehetőségeit.
Bizonyos tanulmányok azt mutatják, hogy az ügyfélszolgálati képviselők, recepciósok, könyvelők, értékesítők, kutatók és elemzők, raktári dolgozók, biztosítási kockázat felmérők és kiskereskedelmi dolgozók azok, akiknek a jövőben megszűnhet a munkája. Közülük is leginkább a junior munkatársak lehetnek veszélyben. Azok, akik azonban biztonságban érezhetik magukat, azok a tanárok, az ügyvédek, a vezetők, az igazgatók, a vezérigazhatók, a Hr managerek, az írók, a pszichológusok, a pszichiáterek és a sebészek.
Rab Árpád szerint, ha az AI megszüntet bizonyos pozíciókat, akkor létre is hoz majd helyettük újakat. Ami viszont fontos lesz, hogy ezekhez a pozíciókhoz folyamatosan fejleszteni kell majd a munkavállalók képességeit, hogy megfelelő szinten tudják maximalizálni a mesterséges intelligencia adta előnyöket.
A vállalatvezetők és az egyének részéről is fontos lenne, hogy alkalmazkodjanak az új technológiákhoz. Sokkal több képzett munkaerőre van szükség és a minőségi emberek egyik megtartásának eszköze a kiégés csökkentése, amihez az MI nagy segítséget nyújthat. Amíg a mesterséges intelligencia leveszi a feladatokat a munkavállalóról, addig ő tud foglalkozni valami mással, így a különböző munkafolyamatok is felgyorsulhatnak.
Sági Ferenc felhívta rá a figyelmet, hogy:
Nem feltétlenül a szellemi munkásokat érinti a változást, hiszen a fizikai munkát végző szakemberekből is hiány van.
Itt lép be a bizalom kérdése, hiszen nem mindenki ülne be szívesen egy robot fodrászszékébe. Rab Árpád ezt azzal egészítette ki, hogy a folyamat emberi értéke is számottevő, hiszen vannak a szolgáltatásoknak olyan részei, ahol elengedhetetlen tényező az emberi jelenlét igénye.
Társ vagy versenytárs lesz az AI?
Aki használta az társként gondol rá, aki nem használta az nem társként gondol rá.
– mondta Sági Ferenc, aki szerint az emberek abba fáradnak bele, hogy az agyi kapacitásaik végesek és ha különböző „gondolattüskéket” tudnak áthelyezni az AI-ra, nagy súlyt vehetnek le a vállukról.
Rab Árpád ezt a gondolatmenetet azzal egészítette ki, hogy:
A mesterséges intelligenciának valójában csak azt a funkcióját nem szeretjük, amely veszélyezteti a munkánkat, de azt az oldalát, ami megkönnyíti a munkanapokat azt nagyon szeretjük.
David Bholat a pénzügyi szolgáltatásokért felelős tanszékvezető szerint
A tanulmányok azt sugallják, hogy a technológia hatása a munkaerőre inkább pozitív lesz, mint negatív.
58 százalék mondja azt, hogy rengeteg ember munkáját fogja helyettesíteni, ami szerintem egy nagyon magas szám. 40 százalék mondja azt, hogy rengeteg új szakmát fog létrehozni.
– mondta Sági Ferenc az NRC kutatási igazgatója a korábbi kutatásunk során.
Összegezve a szuper exponencialitásnak két fontos tényezője, hogy egyrészről a biológiai kód kikapcsolásával a már megtanult képességeket a mesterséges intelligencia nem veszti el, egyfajta „ctrl c és ctrl v” módszerrel átmásolható a már meglévő tudása, így ez folyamatosan fejleszthető és tovább örökíthető anélkül, hogy a tanulási folyamat újra indulna. A másik nagy előnye, hogy a mindennapi élet apró tapasztalatai elkezdik növelni az emberek bizalmát. Minél inkább részt vesz az életükben, annál rutinosabban használják különböző feladatok elvégzéséhez. A technológia gyors fejlődése miatt azonban fontos a pillanatképek elemzése, hiszen csak folyamatos nyomon követessel lehet következtetéseket levonni.
Sági Ferenc a technológia hatását a társadalomra ahhoz hasonlította, mint mikor az írás a középkorban mindent megváltoztatott. Szerinte az AI egyfajta szuperírásbeliség, amelynek a kialakulásával a jövőben minden más lesz.
Források:
https://www.nexford.edu/insights/how-will-ai-affect-jobs
https://www.mckinsey.com/featured-insights/artificial-intelligence/notes-from-the-ai-frontier-modeling-the-impact-of-ai-on-the-world-economy
https://cepr.org/voxeu/columns/impact-artificial-intelligence-growth-and-employment
