Gépi dallamok  – zenél a mesterséges intelligencia

Az NRC félévente ismétlődő, a mesterséges intelligencia társadalmi beágyazottságát vizsgáló kutatása hamarosan indul. A kutatásban mesterséges intelligenciával kapcsolatos legégetőbb témákat fogjuk feszegetni, azaz: kik, miért, hogyan használják az MI szolgáltatásokat és hogy mit is gondolunk a mesterséges intelligencia életünkre gyakorolt, jövőbeli hatásáról. A mérés negyedik hullámában vagyunk, ezért talán már valamilyen, a lakosságban észlelhető viselkedési, hangulati, gondolati trendeket is fogunk tudni rajzolni a kutatás őszi zárultával, erről konferenciákon és publikációban is be fogunk számolni. A nyár folyamán viszont a mesterséges intelligencia egy könnyedebb aspektusáról, a mesterséges intelligencia által generált zenékkel kapcsolatos lakossági benyomásokról készítettünk egy rövid kutatást. 

A mesterséges intelligenciát felhasználó zenekészítő programok néhány könnyed kattintás és szöveges parancs alapján hoznak létre zenét, ráadásul enyhe akcentussal bíró, magyar énekhangot is tudnak produkálni. A létrehozandó dal stílusát szintén mi tudjuk definiálni ezeknek a programoknak, a zenei stílusok tárháza, amiben „alkotni” tudunk, végtelennek tűnik. A programot mozgató MI van annyira ügyes, hogy megfelelően promptolva kifejezetten élvezhető dalokat hozzunk létre a segítségével, van benne versszak és refrén és minden, ami egy zeneszámhoz kell. Ráadásul olykor valamiféle katartikus zenei fordulatokat is beleszerkeszt, amitől tényleg az az érzése az embernek, hogy profi, a zeneleméleti, ritmikai, összhangzattani alapokat jól ismerő entitással van dolga. 

Az év elején volt a benyomásom, hogy mindenki Sunozik. A Suno a zenei MI egyik zászlóshajója, nem pusztán felhasználóbarát felületével, de a zeneszerkesztői, énekhang és ritmikai képességeivel emelkedik ki a zeneszerkesztő MI mezőnyből. Január-február magasságában mindenki Suno-dalban mondta el a gondolatait, nem csak az NRC-nél, de a szélesebb értelemben vett baráti körömben is – még esküvőn felcsendülő MI komponált dal híre is eljutott hozzám. Ráadásul nem csak a személyes benyomásaim, hanem a Suno-val kapcsolatos, szaporodó számú hírek is azt mutatták, hogy komoly szereplő emelkedik ki újra az MI területen – egyes kiadók ugyanis beperelték a Sunot, mert jogvédett tartalmakkal képezték ki zeneszerkesztésre, vagyis az üzleti döntéshozók ingerküszöbét is átütötte a jelenség.

Épp ezért már-már meghökkentő, hogy a magyar lakosság néhány százaléka hallott a Suno-ról (a többi zenei mesterséges intelligencia mérhetetlen), a Sunon komponálók aránya pedig még alacsonyabb, szinte kimutathatatlan. Na, ez az, amikor a kutatóval is szembejön a valóság, ami homlokegyenest különbözik a buboréktól, amiben él – tulajdonképpen épp ezért van szükség piackutatásra is. 

Annak ellenére, hogy Magyarországon max. néhány tízezer ember „komponált” már zenét Sunon, 31%, azaz 2-2,5 millió ember állítja azt magáról, hogy hallott már mesterséges intelligencia által generált zenét. Talán önmagában nem is ez a meglepő, hanem sokkal inkább az, hogy ennek a rétegnek több mint harmada tűnik bizonytalannak abban, hogy meg tudná-e különböztetni az emberi és az emberi zeneszerkesztők által létrehozott műveket – azért ez az eredmény mindenképpen meghökkentőnek minősíthető, mégiscsak 2024-ben kezdődött ennek a niche-MI területnek a felfutása.

Ezek után nem is csodálkozhatunk azon, hogy a zeneipart is inkább „féltik” a mesterséges intelligencia terjedésétől, a 16-75 éves lakosság 42%-a, az MI-zenét halló, azaz tapasztalattal bíró lakosság közel fele gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia komolyan fogja veszélyeztetni az énekesek megélhetését.  Ha hozzávesszük azt, hogy ezzel szemben mindössze a lakosság ötöde gondolja azt, hogy az MI segít az alkotóknak, hogy könnyebben hozzanak létre műveket, akkor tényleg kijelenthetjük: az MI-re inkább önálló zenei műveket létrehozó entitásként, mintsem a művészek asszisztenseként gondol a lakosság jelenleg. 

Azt, hogy az MI milyen minőségű számokat tud produkálni, mindenki döntse el maga, ehhez az alábbi linkeken néhány példát is hoztunk segítségül. A technológia vélhetően még profibb műveket fog létrehozni, s tekintve, hogy a zene a legtöbbünk életében fontos szerepet tölt be, ezt az MI területet is figyelni fogjuk a jövőben is. 

Dalszövegíró: ChatGPT 4o.
Prompt: „írj egy 24 soros, rímelő dalszöveget. az alábbi szavak legyenek benne: piackutatás, hipotézis, társadalom.” 
Zeneszerző: SUNO
Prompt: bouncy drum and bass, classical chello&violin, acoustic rock, metal. 

Versbe foglalt adatok – Classical
Versbe foglalt adatok – Metal
Versbe foglalt adatok – Bouncy d’n’b
Versbe foglalt adatok – Acoustic rock
Facebook
Twitter
LinkedIn
Lassen Sie uns reden!

Schreiben oder rufen Sie mich an und ich werde Ihre Fragen beantworten

Wir können Ihnen helfen, dass sich Ihre Investition in die Marktforschung schnell auszahlt!
Sági Ferenc további cikkei
Az e-kereskedelem trendjei - 2024

Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

Psychologe statt KI?

Psychologe statt KI?

Die Psychotherapeutin und New-York-Times-Bestsellerautorin Esther Perel ist eine der schärfsten und originellsten Stimmen zum Thema moderne Beziehungen. Im September hielt sie einen Vortrag in der BrainBar in Budapest. Geschrieben von Szilvi Szücs.

de_DEDE