2,2 millióan online álláslesen

kurucz-imre

Továbbra is a Profession.hu a legismertebb és legnépszerűbb állásportál Magyarországon, megelőzve a Jobline-t és a Workaniát – derül ki az NRC Álláskeresés az interneten című tanulmányából. Az elmúlt két évben több mint 2 millió ember keresett munkát az interneten, és egyharmaduknak sikerült is megfelelő állást találnia.

Az NRC immáron harmadik alkalommal készítette el az internetes álláskereséssel foglalkozó tanulmányát. Az idei felmérés szerint nem változott jelentősen az interneten állást keresők száma: az elmúlt két évben a felnőtt internetezők 48 százaléka keresett állást online módon, és ez az arány pontosan megegyezik azzal, amit 2012-ben mértünk. Mivel azonban az internetpenetráció valamelyest nőtt az elmúlt másfél évben, így az állás után keresgélők számában is megfigyelhettünk növekedést: az utóbbi két esztendőben 2,2 millióan böngésztek különböző állásportálokon.

A magabiztos fellépés a nyerő?

Az interneten állást keresők demográfiai profilja alig tér el az összes internetezőétől. Leginkább az életkort tekintve fedezhető fel különbség: e szegmens átlagéletkora csaknem 4 évvel alacsonyabb, mint a teljes internetes populációé; a 18-29 évesek körében ugyanis az átlagosnál magasabb (65%), az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál alacsonyabb (29%) az elmúlt két évben állást keresők aránya.

A weben munkára vadászók kétharmada rendelkezik legalább érettségivel, minden negyediknek főiskolai vagy egyetemi végzettsége is van; a diplomások egyharmada közgazdász, egyötöde műszaki végzettséggel rendelkezik.
És ha már végzettség. Az álláskeresők nagy többsége úgy látja, a munkaerőpiacon nincs komoly jelentősége annak, hogy egy jelölt főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik-e, és véleményük szerint ma Magyarországon az informatikai végzettség a legjobb ajánlólevél, megelőzve a pénzügyi és a műszaki képesítést. Utóbbit főleg a huszonévesek tartják sokra, míg az 40 felettiek a marketinges végzettséget érzik értékesebbnek, mint az átlag.
Az idősebbek egyébként eleve fontosabbnak tartják a diplomát, mint a fiatalabb korosztály – de még ők is úgy gondolják, messze nem ez a legfontosabb tényező az állásjelentkezők kiválasztása során. A jó megjelenés és a magabiztos fellépés kulcsfontosságú, de egy rendezett önéletrajz és a munkatapasztalat is rengeteget nyomhat a latban. Érdekes, hogy utóbbi esetében megfigyelhető némi generációs különbség: a húszasok, harmincasok az egyik legjelentősebb paraméternek érzik, míg az ötven felettiek – vélhetően saját kellemetlen tapasztalataik miatt – valamivel kisebb szerepet tulajdonítanak neki.

A nyelvek közül természetesen az angolt érzik a legfontosabbnak az álláskeresők, de megítélésük szerint a német nyelv ismerete is komoly előnyt jelent. Ennek ellenére csak minden negyedik álláspályázó rendelkezik legalább középfokú angoltudással, és csak minden ötödik ismeri középszinten a német nyelvet. E téren is szépen megmutatkoznak a korosztályok közötti különbségek: míg a 18-29 évesek 38 százaléka tud angolul, addig a negyven felettieknek csupán 5 százaléka állítja ezt magáról, ráadásul egyharmaduk egyáltalán nem ismeri a legfontosabbnak tartott nyelvet. Az diplomások nyelvtudása persze jobb, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőké, de még köztük is szép számmal vannak, akik csupán néhány szót beszélnek angolul – elgondolkodtató, hogy utóbbiak aránya még az egyetemet, főiskolát végzett 18-39 évesek körében is eléri a 13 százalékot.

Egyre nagyobb szerep jut a kütyüknek

Az internetes álláskeresés elsődleges terepét természetesen az állásportálok jelentik – a többség ezeken az oldalakon keresgél, vagy feliratkozik a hírlevelükre, hogy időben értesüljön az aktuális lehetőségekről.
Messze legnépszerűbb közülük a Profession.hu, amelyet az online álláskeresők 88 százaléka ismer, 80 százaléka pedig használ is. A Jobline-t 53, a Workaniát 47, a CVOnline-t 41 százalék szokta használni. A kifejezetten álláshirdetésre szakosodott honlapok mellett sokan keresgélnek az általánosabb apróhirdetési oldalakon – a nemrég névváltáson átesett OLX.hu-t például 57 százalék használja ilyen célra –, de minden harmadik álláskereső látogat el konkrét cégek weboldalára is, sőt 7 százalék közösségi oldalakat is igénybe vesz a keresgéléshez.

A kütyük terjedésével – és beépülésükkel mindennapi életünkbe – egyre gyakoribb, hogy az álláskeresésben is támaszkodunk rájuk. Minden ötödik álláskereső használt már okostelefont erre a célra; igaz, jellemzően a böngészőn keresztül – kifejezetten álláskereső alkalmazást ugyanis csak 2 százalék töltött le, noha több nagy állásportálnak van már letölthető applikációja.

A mobilalkalmazás tehát ma még kevesek elvárásaként fogalmazódik meg az állásoldalakkal kapcsolatban – nem úgy, mint a rendszeres hírlevél, amit négyből hárman fontosnak tartanak, 55 százalék pedig fel is iratkozott legalább egy oldal hírlevelére. Nagyon fontos követelmény még az oldalakkal szemben – természetesen a megfelelő mennyiségű és releváns álláskínálat mellett –, hogy kínáljanak önéletrajz- és motivációs levél sablonokat; és bár a különböző teszteket, kalkulátorokat csak egy szűkebb közönség használja, valójában ezek a funkciók, szolgáltatások is nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy állásportál minden álláskereső számára vonzó lehessen.

Persze egy oldal – és úgy általában az internetes állásvadászat – vonzerejét az növelheti leginkább, ha segítségével sikerül állást találni. Ilyen pozitív tapasztalata az álláskeresők 35 százalékának volt, és ez az arány magasabb annál, mint amit 2012-ben mértünk: akkor 29 százalék számolt be sikeres álláskeresésről.

Az adatok forrása egy, az interneten az elmúlt két évben állást keresőkre reprezentatív 1000 fős felmérés, amelyet az NRC Piackutató végzett 2014 májusában.

***
Olvasson tovább! Még több cikk internet és internetezők témakörben itt!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
szórakozás karantén

Képernyők fogságában

Szórakozás a karatén időszak előtt, alatt és után: vajon hogyan változtatta meg a szórakozást a kijárási korlátozás? Mivel ütöttük el az időt a „karanténban”? A témát még májusban jártuk körül, de még most is tanulságos megnézni, mire jutottunk. Egyrészt mert a hatások jelentős része még ma is érezhető, másrészt mert benne van a pakliban, hogy a közeljövőben megismétlődik a tavaszi szituáció. Kurucz Imre letölthető előadása a Media Digital Hungary konferenciáról.