Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az előző mérések egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy nem láttunk még olyan gyors használati penetrációs növekedést, amit a ChatGPT a megjelenése utáni első hónapokban produkált, s ez alól Magyarország sem volt kivétel. Alig 4 hónappal a megjelenése után a kipróbálási penetráció meghaladta a 15%-ot, ami valóban példátlan gyorsaságot mutat.
Aztán kisütött a nap, eljött a nyár, ezzel együtt a lakosság AI-val kapcsolatos kíváncsisága alábbhagyott, hiszen szeptember végére „már csak” 4 százalékponttal tudott nőni a kipróbálók aránya, s 19%-on állt.
Nem a lakossági piac döntő
Talán ennél is beszédesebb, hogy az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók arányaviszont egyhelyben topog, olyan érzést okozva, mintha az AI lakossági felhasználása nem mélyülne olyan szélsebesen, mint ahogy azt pl. maguk a készítők jósolták korábban. Ezt erősíti az a tény is, hogy egy átlagos ChatGPT használó átlagosan mindössze 18 percet tölt el használat esetén az alkalmazással, ami maximum egy komolyabb internetes keresési tevékenységet jelenthet, és semmi esetre sem az AI tudatos, elmélyült használatát.
Az AI technológiai forradalom nem a lakossági oldalon zajlik, fog zajlani.
Annál inkább zajlik már egyes cégeknél, akik bár üzleti stratégiát még nem az AI-ra alapoznak, de egyszerűbb, időigényes folyamatokban használnak különféle AI alkalmazásokat. Ott van a cégek saját belső rendszereinek és adatainak könnyebb áttekintésében és rendszerezésében, akár gyors és globális hozzáférhetőséget elhozva nagyobb cégek dolgozói számára. A technológiai cégeknél, Magyarországon is, már most jelentős feladatai vannak minőségbiztosítási folyamatokban, pl. képalkotó eljárásokon alapuló minőségbiztosítási rendszerekben már egész szépen kiváltja a tavaly még akár mérnöki munkát igénylő munkafázisokat.
Az AI egészen egyértelműen az üzleti és az akadémiai szférában fog teret nyerni elsőként.
Már csak ez is az oka lehet annak, hogy az AI megjelenése egyértelműen a saját egzisztenciális helyzetünk felülvizsgálatát követelte és követeli most is, legalábbis adatink alapján. A lakosság 80%-a szeptemberben azt mondta, hogy végiggondolta azt, hogy az AI „elveheti-e munkájukat/jövedelmüket”, sőt 30% reális opciónak tartja azt és 8% egyenesen tart ettől a forgatókönyvtől. S míg azok, akik már kipróbálták a ChatGPT-t látják azt, hogy az AI munkákat szüntet meg, de közben új szakmákat is létre fog hozni, addig a kipróbálástól elzárkózók inkább csak a negatív oldalát látják az AI megjelenésének a munkaerőpiacon.
Pozitívabb az AI megítélése
A nyár folyamán mindezekkel együtt is valamelyest pozitívabbá vált az AI megítélése, különösen a technológiai újítások terén, ipari szektorokban, közlekedési és egészségügyi területen várja a lakosság az AI pozitív hatásait – inkább „gyors áttörésekre”, mintsem lassú fejlesztési folyamatokra számítva.
