Koncepcióteszt
- Fogyasztói reakció: Milyen a célpiac első benyomása a koncepcióról?
- Érdeklődés szintje: Mennyire érdekelte a fogyasztókat a koncepció?
- Vásárlási szándék: Mennyire valószínű, hogy a fogyasztók vásárolnának a termékből vagy használnák a szolgáltatást?
- Koncepció értékelése: Milyen erősségek és gyengeségek vannak a koncepcióban a fogyasztók szemszögéből?
- Fókuszcsoportok: A fókuszcsoportokat gyakran használják koncepciótesztelés során, mert lehetővé teszik a résztvevőkkel való interaktív beszélgetést. A moderátor kérdéseket tesz fel a csoportnak a koncepcióval kapcsolatban, és ez lehetőséget ad a résztvevőknek, hogy részletesen kifejezzék gondolataikat és érzéseiket.
- Mélyinterjúk: Az egyéni mélyinterjúk lehetőséget biztosítanak arra, hogy részletesen megértsük az egyes fogyasztók gondolkodását és motivációit. Ezek az interjúk lehetővé teszik a kutató számára, hogy részletesen megvizsgálja a fogyasztók reakcióit a koncepcióra.
- Online felmérések: Az online felmérések lehetővé teszik a kutatóknak, hogy nagyszámú válaszadót érjenek el rövid idő alatt. Ezek a felmérések gyakran kvantitatív kérdéseket tartalmaznak, amelyek segítenek meghatározni a koncepció általános fogadtatását és a fogyasztók vásárlási szándékát.
- A/B tesztelés: Az A/B tesztelés során a kutatók két vagy több különböző verziót mutatnak be a koncepcióból a válaszadóknak, hogy megállapítsák, melyik verzió működik a legjobban.
- Konjoint analízis: Segít meghatározni, hogy a fogyasztók mely koncepció jellemzőket értékelik a legjobban.
- Többszörös regresszió elemzés: Ezzel a módszerrel modellezhető, hogy a koncepció különböző aspektusai hogyan befolyásolják a fogyasztói értékelést.
- Klaszteranalízis: Segítségével a fogyasztók különböző csoportjait azonosíthatjuk a koncepcióval kapcsolatos attitűdjük alapján.
Tegyük fel, hogy egy vállalat új mobilapplikáció fejlesztésébe kezdene. Először létrehoz egy alap koncepciót az appról, majd ezt bemutatja a célpiacnak a koncepcióteszt során. A teszt során megkérdezik a résztvevőket, hogy milyen funkciókat szeretnének látni az alkalmazásban, mennyire találják hasznosnak az alkalmazást, mennyire lennének hajlandók fizetni érte, stb. Az eredmények alapján a vállalat meghatározza, hogy mely funkciók a legnépszerűbbek a célpiac körében, és ezeket prioritásként kezeli az alkalmazás fejlesztése során.
Ajánlatkérés
Keressen minket bizalommal
Legújabb cikkek
Rab Árpád – Sági Ferenc: Élet 3.0 – Elveszi-e munkádat a mesterséges intelligencia?
Rab Árpád és Sági Ferenc elemzik, hogyan formálhatja át a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacot és a technológiai jövőt.
Ezt most hová tegyem? – hulladékok lakossági kutatása, I. rész
A cikksorozat a hulladékhoz való viszonyunkat vizsgálja. Ebben a lakosságra vonatkozó cikkben az elemeket, elektronikai eszközöket, égőtesteket, mint hulladék típusokat és azok kezelési módszereit vizsgáljuk.
Miért várat magára a Service Design forradalom Magyarországon?
Miért nem terjedt el a Service Design Magyarországon? Kihívások, AI szerepe, és a KKV-k digitalizációs hiányosságai, melyek akadályozzák az innovációt.
Gépi dallamok – zenél a mesterséges intelligencia
A zenekészítő mesterséges intelligenciák, pl. a SUNO ismertségét, használatát és az az azokról kialakult lakossági benyomásokat vizsgáló kutatási eredmény.