Mi az, ami a Covid után biztos változásnak látszik az e-kereskedelem világában?
- Az e-fogyasztói penetráció már nem tud hova nőni, de csökkeni se nagyon. Már a Covid előtti időszakban is bőven 70% fölött volt az egy évben legalább egyszer online rendelők aránya, mígnem 2020-ban beállt 83%-ra, ahonnan nem moccan. Se lefele, se felfele. Vagyis a Covid alatti, új belépők a vírushelyzet (átmeneti?) elmúltával sem hagyták abba az online vásárlást.
- Az online élelmiszervásárlás elveszti az elmúlt 2 évben tapasztalt penetrációs növekedési dinamizmusát. Ami nem is volt annyira fajsúlyos. Bár a budapesti buborékban azt érezhetjük, hogy a Covid alatt mindenki online vásárolt élelmiszert, ez azért korántsem igaz. Míg 2017 és 2019 között stabilan 7-8% körül volt az online (hideg) élelmiszerrendelők aránya, 2020-ra hirtelen felugrott 14-15% környékére. A helyzet az, hogy azóta is ott ragadt, jelenleg 15%-ot mérünk. Ebben disztribúciós okok éppúgy közrejátszanak, mint az a roppant egyszerű fogyasztói viselkedés is, amit a Covid nem tudott kiütni: bizonyos termékeket szeretünk megtapogatni.
- Egyes szektorok és az e-kereskedelem vélhetően elválaszthatatlanok lesznek. Tipikusan ilyen az OTC piac, hiszen a Covid előtt az internetet, mint értékesítési csatornát nem fogadták el a fogyasztók. Az elmúlt években ez az ellenállás megdőlt, s semmi nem mutatja, hogy az online értékesítési csatorna visszaszorulna az OTC esetében. Ezzel együtt a játékpiac, a szépségipar, de a DIY-t támogató szektorok (pl. barkács) és klasszikusan az elektronikai cikkek piaca is komoly online(ban értékesített) szegmenseknek tűnnek – legalábbis, ami a penetrációs trendeket illeti.
- A végfogyasztói logisztikai piac vélhetően jelentős átalakuláson megy keresztül. A házhozszállítás a Covid alatt természetesen jelentősen felfutott, a vírushelyzet csillapodásával azonban érezhetően csökken a népszerűsége, a vezető szerep megtartása mellett: míg a Covid előtt/alatt akár 75-80% is azt vallotta, hogy ez a leggyakrabban használt átvételi mód, addig ez mára 65% körüli értékre szelídült. Ezzel párhuzamosan viszont rendkívül dinamikusan nő a csomagautomatás átvételek aránya, ami a szemfülesebb szereplők (pl. Foxpost) esetében az automaták megsokszorozódását is magával hozta.
Hiába, a helyszín szabadsága mellett (amiben erős a házhozszállítás), az átvételi időpont szabadsága is rendkívül fontos lett, egy futárhoz mégiscsak alkalmazkodni kell időben. Nem látjuk, hogy bármilyen fogyasztói attitűd, elvárás miatt megtörne a csomagautomatás átvétek növekedési üteme.
- Az egész online vásárláshoz való viszony is stabilan megváltozni látszik. Míg korábban az internet az olcsó áruk, szuper akciók, jó dealek terepe volt, addig mára hétköznapi vásárlási csatornának tekinti a fogyasztó. De éppígy a Covid hatására kezdett hirtelen „élményt nyújtó vásárlási térré” változni úgy általában a webshop, ahol időt töltünk, élményeket gyűjtünk, fogyasztói vágyakat fogalmazunk meg magunkban, sőt egyre inkább előfordul, hogy online impulzus vásárolunk is. Nem véletlen, hogy épp ezekben az években erősödött fel a digitális UX hangja, é s semmi nem utal arra, hogy az élményszerűség a továbbiakban ne lenne elvárás a fogyasztó részéről egy webshoppal kapcsolatban.
- Az online vásárlással kapcsolatban általában is sokkal erősebb a bizalom, mint 2-3 éve. A 2019-es mérés után zuhanórepülésbe kapcsoltak azok a félelmek, amik az online rendeléssel kapcsolatosak. Egyre kisebb csoporttá zsugorodnak azok, akik még mindig tartanak attól, hogy nem azt kapja, nem úgy kapja, nem abban a minőségben kapja azt a terméket, amit rendelt és az online fizetéssel kapcsolatos bizalmatlanságunkat is megtörte valamelyest a vírus által okozott „digitális fogyasztói kényszerpálya”. De az online-nal, mint vásárlási térrel kapcsolatos bizalom épülésének lehet távolról betudni azt is, hogy pl. az közösségi oldalakhoz kapcsolódó adásvételek (pl. Marketplace) rendkívül megerősödtek, míg a C2C vásárlási folyamatban a harmadik (ezáltal biztonságot nyújtó) szereplőnek betudható apróhirdetési oldalak penetrációi pedig megtorpantak, sőt egyes esetekben még estek is.
Mi az, ami az új válság miatt bizonytalanná vált az e-kereskedelem területén?
Ilyen is van bőven, az ősz hozza el majd a biztosabbnak tűnő válaszokat az alábbi, trendekből kimutató jelenségekre.- Az éves online vásárlási frekvencia megtorpant. Nem egészen értjük még, hogy miért. Közre játszhat benne a pandémia csillapodása is, de éppígy az elmúlt években, súlyosabban az elmúlt félévben kialakult inflációs környezet, olykor-olykor tapasztalható áruhiányok is.
- Az éves online vásárlások összege stagnál, sőt enyhén csökken. A korábbi években lassan, de biztosan növekedő költéseket láttunk, ami 2021Q1-ben érte el a csúcspontját. A mostani mérésünkben az 1 évvel ezelőtti értéket már nem érte el az egy fogyasztóra jutó átlagos éves online költés. Ebben persze szintúgy szerepet játszhat a pandémia csillapodása, de a gazdasági bizonytalanság is, emiatt nem mernénk prognózisba bocsátkozni ezzel kapcsolatban.
- Azt gondoltuk, hogy a pandémiás időszak után is folytatódik a készpénz visszaszorulása az online rendelési folyamatokban. De ez nincs így. Bár az elmúlt években, lassan, de trendszerűen 10-15 százalékponttal csökkent a készpénzzel (is) fizetők aránya, még mindig ez a legnépszerűbb utánvétes átvételi mód. S bár a készpénz visszaszorulás trendje egészen egyértelműnek tűnt, az utóbbi két mérésben a készpénz megkapaszkodni, az érintésmentes fizetési megoldások pedig megtorpanni látszanak. Ennek persze számos oka is lehet a szimpla fogyasztói attitűdön túl, de úgy tűnik, hogy a fogyasztó sem feltétlenül ragaszkodik a covid alatt kialakult fizetési megoldások gyors terjedéséhez.
Persze előbb-utóbb el fog tűnni a készpénz, de lesznek még ebben a történetben előre nem látható svédcsavarok.
- A külföldről történő rendelések visszaestek. Pedig az elmúlt években a külföldről rendelők aránya úgy növekedett, hogy közben a hazai webshopokból történő rendelések is jelentősen megnövekedtek frekvenciában és volumenben is. Ezt az egészen egyértelmű trendet törte meg a VÁM2021, ami a Kínából történő rendelések visszaeséséhez vezetett, s egyelőre nem került „pótlásra” a vámmentes EU-s rendelési lehetőségekkel. Az, hogy a magyar fogyasztók visszatérnek-e és mikor térnek vissza a külföldi oldalakra is vásárolni olyan tömegekben, mint korábban, a forint árfolyam, a szabadon elkölthető jövedelem alakulása, vadabbakat fantáziálva stb. miatt megint csak kérdéses.
Anchore.fm lejátszás
Youtube lejátszás
Apple lejátszás
Google lejátszás
Spotify lejátszás
Korábbi NRC podcast adásaink: