Képernyők fogságában

Szórakozás a karatén időszak előtt, alatt és után – Kurucz Imre letölthető előadása a Media Digital Hungary konferenciáról

Már-már közhely, hogy a koronavírus mindent megváltoztatott: hatással volt (és van) munkára, tanulásra, vásárlásra, fogyasztásra, és persze arra is, hogyan és mivel töltjük a szabadidőnket. Vajon hogyan változtatta meg a szórakozást a kijárási korlátozás? Mivel ütöttük el az időt a „karanténban”? A témát még májusban jártuk körül – és az eredményeket a Media Digital Hungaryn mutattuk be –, de még most is tanulságos megnézni, mire jutottunk. Egyrészt mert a hatások jelentős része még ma is érezhető, másrészt mert benne van a pakliban, hogy a közeljövőben megismétlődik a tavaszi szituáció.

Az talán nem meglepő, hogy a karantén időszakban több szabadidővel rendelkeztünk, mint korábban. Míg 2019-ben az emberek 38 százaléka érezte úgy, hogy kevesebb szabadideje volt, mint amennyit szeretett volna, addig tavasszal ez az arány lecsökkent 26 százalékra – ezzel szemben megnőtt azok aránya (13-ról 35 százalékra), akik már túl soknak érezték a rendelkezésre álló időt. Mindez persze magyarázható azzal, hogy – például az utazási idő megspórolásával, vagy rosszabb esetben a munkánk elvesztése miatt – valóban több időnk volt, de a „túl sok a szabadidőm” érzés fakadhat abból is, ha valaki nem tudja tartalommal megtölteni azt. És valóban: kevesebb élmény, kevesebb új tapasztalás, és valamivel több unalom – erről számolnak be a karantén-lakók.

Ha tételesen megvizsgáljuk, mivel is töltöttük az időt, amikor nem hagytuk (nem hagyhattuk) el az otthonunkat, egyértelműen a különféle képernyők és digitális eszközök viszik a prímet. A tévézés tette ki az idő egyötödét, de ha ehhez hozzávesszük a filmnézést, az internetezést és a közösségi média használatát, már le is fedtük a szórakozásra fordított idő több mint 50 százalékát. Az olyan időtöltésekre pedig, mint az olvasás, sportolás, hagyományos (nem digitális) játék, kreatív tevékenységek, időnk alig több mint egytizedét áldoztuk fel.

Érdekes ugyanakkor, hogy ha ezt a tevékenység-térképet összevetjük azzal, amit akkor tapasztalunk, ha a dolgok a „normális kerékvágásban” haladnak, nem figyelhetünk meg drámai különbséget. Vagyis úgy tűnik, szabadidőnket egyébként is a képernyők uralják, és ezt a dominanciát csak alkalmi jelleggel törik meg egyéb tevékenységek. Egy-egy ilyen alkalom azonban sokat jelent abból a szempontból, mennyire érezzük tartalmasnak a szabadidőnket, így ha ezekről kell lemondanunk, az nyomot hagy az összképen, ha pedig mindez még anyagi veszteséggel is jár, az különösen fájdalmas lehet. A 18-65 éves magyarok 31 százalékának hiúsult meg valamilyen korábban lefoglalt/befizetett szabadidős programja a járványhelyzet miatt: 14 százaléknak belföldi, 10 százaléknak külföldi utazásról, 8 százaléknak valamilyen fesztiválon való részvételről kellett lemondania.

A kutatás idején már látszott a fény az alagút végén, de a többség úgy gondolta, a közeljövőben akkor is kevesebb időt szán majd külföldi, vagy nagyobb tömegeket érintő kikapcsolódásra, ha egyébként meglenne rá a lehetősége. Akkor a megkérdezettek kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rövid távon biztosan kerülni fogja a nagyobb rendezvényeket, és csaknem minden második ember gondolta azt, hogy több időt tölt majd otthon.

Azóta eltelt a nyár, és tapasztalhattuk, milyen az, amikor az óvatosságot fokozatosan felváltja az élmények és emberi kapcsolatok iránti vágy. Most a kérdés az, hogy előáll-e újra a tavaszi helyzet: össze leszünk-e újra zárva digitális eszközeinkkel, ismét a képernyők jelentik-e majd sokaknak az egyetlen szórakozást.

Kurucz Imre

szórakozás karantén

A Media Digital Hungary konferencián bemutatott prezentáció itt tölthető le:


Ez is érdekelhet még:

Impulzusvásárlás a kanapéról – hazai multiscreen körkép – Klenovszki János letölthető előadása (Media Digital Hungary, 2020)

Digital Hungary

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei

Szülői értekezlet

Böngészés tematikus portálokon, szakértői blogok olvasgatása, hozzászólás online fórumokon, csevegés közösségi oldalakon – néhány olyan tevékenység, amely jellemző kisgyermekes anyákra az interneten. Az NRC

Elit társaság – 50 felettiek az interneten

Az internetet – a használók demográfiai profilja miatt – a kezdetektől fogva fiatalos médiumnak nevezik, és bár az internetpenetráció növekedésével az idősebb generációk is

A pálinka változó szerepköre

Bár a pálinkaforgalmazók és -főzdék weboldalain olvasható történelmi visszatekintések és helyzetértékelések még a reménykedés, a nem túl naprakészek pedig a csodavárás korszakánál tartanak, a