Hány napot szórakozunk a nap huszonnégy órájában?

Kurucz Imre

Bármennyire is úgy tűnik, a fenti mondat nem elírás – a Media Hungary szervezői valóban ezt a címet adták meg nekünk ahhoz az exkluzív kutatáshoz, amelyet kifejezetten a májusi konferenciára készítettünk.

Üresjáratok nélkül?

Mobil eszközeinknek hála ma már szinte nincsenek üresjárataink. Az utazás, vagy a várakozás amúgy unalmas perceit is szórakoztatóbbá tudjuk tenni általuk, de színesítik – vagy épp ellenkezőleg: sekélyesebbé teszik – a barátainkkal töltött időt, ott vannak velünk sportolás közben, sőt a munkaidőnk egy részében is, hogy ha csak percekre is, de kikapcsolódhassunk a segítségükkel. És akkor még nem beszéltünk a multiscreening jelenségéről – arról, amikor két vagy több képernyő párhuzamos használata nyújt számunkra szórakozást: tévézés közben a Facebookot olvasgatjuk a laptopunkon, a mobilunkon pedig néhány barátunkkal viberezünk.
A figyelemfelkeltő, és kissé provokatív cím tehát nem arra utal, hogy 24 órába valóban több napnyi szórakozást zsúfolunk bele – elvégre dolgoznunk és pihennünk, aludnunk is kell valamikor –, sokkal inkább arra, hogy a számtalan kütyüvel, képernyővel megsokszorozhatjuk a szórakozásra szánt időnket.

NRC szabadidő kutatás 2019
Szabadidő kutatás – NRC 2019

A kutatást a magyar internetezők körében végeztük el, abban a körben tehát, amely aktívan használja a különböző képernyőket és az online szolgáltatásokat. A kérdőíves felmérés a kérdezés előtti – amúgy átlagos – hétköznapot vizsgálta; arra voltunk kíváncsiak, a megkérdezettek hogyan, mivel töltötték szabadidejüket ezen a bizonyos napon. 

Átlagosan 166 perc…

18 százaléknak a vizsgált napon gyakorlatilag nem jutott ideje szórakozásra, a többiek jellemzően egy-három órát tudtak kikapcsolódásra szánni (az alvást, pihenést leszámítva) – kifejezetten sok ideje (legalább öt órája) csupán minden tizedik embernek volt erre. Ha csak azokat nézzük, akiknek volt idejük szórakozni, az átlag 2 óra 46 perc, ami így első olvasásra talán kevésnek tűnik – főleg a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás jelszó viszonylatában –, ugyanakkor ha mi magunk visszagondolunk egy átlagos hétköznapunkra, talán már nem is érezzük irreálisnak. 

A szórakozás – szerencsére – nem mindig kötődik valamilyen kütyühöz még egy szürke hétköznapon sem, a képernyők azonban természetesen komoly szerepet kapnak a kikapcsolódásban. A megkérdezettek 52 százaléka (inkább az idősebb korosztályok) nézett tévét, 44 százaléka (leginkább a fiatalok) nézett filmet vagy sorozatot, 43 százaléka hallgatott zenét – és persze a közösségi média jelenléte is erős: 46 százalék böngészett kikapcsolódásként különböző közösségi oldalakon. Ennél kisebb arányban ugyan, de jelen van szabadidőnben a chatelés, a digitális játék és az online videó is – az első leginkább a fiatal nők, a két utóbbi pedig a fiatal férfiak körében jellemző. Érdekes, hogy az eleinte főleg egyszerűségével, kényelmességével hódító online vásárlás ma már egyre többek számára egyfajta szórakoztató tevékenységgé is vált: webshopokban való nézelődésről, „online plázázásról” – ami persze általában nem végződik vásárlással – a megkérdezettek 13 százaléka számolt be.

…amibe 309-et zsúfolunk bele

Na de akkor hány „napot” is szórakozunk a nap 24 órájában? Ha összeadjuk a képernyőkkel, kütyükkel töltött szabadidőt, átlagosan 5 órát és 9 percet kapunk, ami csaknem a kétszerese annak az időnek, amit úgy általában szórakozásra szántunk. És ha ebbe belekalkuláljuk azt, hogy a kikapcsolódás nem mindig jelent képernyő előtt töltött időt, akkor valóban kijelenthetjük, hogy még egy átlagos hétköznapba is bele tudunk zsúfolni legalább „kétnapnyi” szórakozást. Időnk nagy részét a tévé és a filmek, sorozatok uralják, és ha ehhez hozzávesszük még a közösségi médiával töltött perceket, akkor már meg is haladtuk ennek a 309 percnek a felét – az összes többi szórakozásra együttesen kevesebb időt szánunk, mint erre a háromra.Az egyes képernyők használata természetesen illeszkedik napi ritmusunkhoz. Tévézni leginkább az esti órákban van lehetőségünk, sőt kimondható, hogy az este még mindig a televízióé, hiszen a tévé képernyője elé ülnek le a legtöbben. Laptopunkat is főleg a koraesti óráktól használjuk szórakozás céljából (sok esetben filmnézésre), az okostelefon esetében viszont nem figyelhető meg ilyen erős ciklikusság – mobilunkat szinte bármikor előkaphatjuk, hogy kicsit kikapcsolódjunk vele. Éppen ezért érdemes megnézni, melyek azok a tevékenységek, amelyeket a többség már mobilon (is) végez: a közösségimédia-használat, a chat és a digitális játék egyértelműen ilyen, de a zenehallgatás és az online videók megnézése is erősen kötődik mobil eszközeinkhez. Nem meglepő tehát, hogy ezek azok a szórakoztató tevékenységek, amelyek a nap folyamán bármikor kitölthetik üresjáratainkat, vagy pár perces kikapcsolódást, feltöltődést nyújthatnak akár munka közben is.

Töltse le elemzésünket!

[wpdm_package id=16686 template=”link-template-calltoaction3.php”] [wpdm_package id=16693 template=”link-template-calltoaction3.php”]

Amennyiben további információra van szüksége, akkor kérem vegye fel a kapcsolatot az NRC tanácsadójával, aki minden kérdésére örömmel válaszol. 

[ninja_form id=18]
Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
||

Okoseszköz-körkép 2016

Az okoseszközök, mint az okostelefon, táblagép, okosóra egyre szélesebb körben elterjedtek, ez senki számára nem újdonság. De hol tart kis hazánk a nemzetközi trendekhez képest?

|

Egészséges hívószavak

A hosszú, egészséges élet mindannyiunk törekvése, s ennek egyik alapköve táplálkozásunk. Az ehhez rendelkezésre álló információk az internet korában már gond nélkül elérhetők, az

|

Kütyün a vásár

Egy év alatt közel 400 ezerrel nőtt, és már 3,15 millió azoknak a száma, akik okostelefont is használnak internetezésre; a táblagép esetében még ennél

lakáshitel

Lesz-e újra hitele a lakáshitelnek?

Az élénkülő lakáshitelezésről szóló hivatalos statisztikák, a bankok versengő lakáshitel-ajánlatai, a pénzügyi-szakmai fórumok optimizmusa a lakáshitelekkel szembeni lakossági bizalom lassú visszaépülését sejteti. De mégis