Idén igazi sorozatdömpinggel nyitották az évet a magyar televíziós csatornák, számos új sorozatpremierrel, új műfajokkal és természetesen az eddigi évadok folytatásával találkozhatunk. A sorozatok palettája mára már olyannyira színes, hogy nincs olyan, aki ne találna köztük legalább egy kedvére valót.
Nyomozós, kórházas, ügyvédes, vámpíros, kosztümös, szuperhősös, misztikus, romantikus, vicces… Tudósok, médiumok, mentalisták, helyszínelők, nyomozók, életmentők, szörnyek és szörnyvadászok, királyok és szeretők, szuperfeleségek és boldogságot kereső cselédlányok… Szinte elkerülhetetlen, hogy ne szaladjunk bele, egy-egy jól megkomponált epizódba, majd pedig szembesüljünk az érzéssel, hogy bizony a következő részt is látni akarjuk. De vajon mennyire okozhatnak függőséget a sorozatok, mikortól beszélhetünk függőségről és kik a sorozatfüggők ma Magyarországon? Kutatásunkban ez utóbbi kérdésekre kerestük a válaszokat, a felmérés a 18–59 éves hazai lakosság körében készült, az adatfelvétel 2013 januárjában zajlott.
Sorozatnézési szokások
A 18–59 éves lakosság 88%-a néz ma több-kevesebb rendszerességgel sorozatot Magyarországon. Napi szinten 36% és hetente egyszer vagy párszor további 33% nézi őket. Vagyis a lakosság két-harmada hétről hétre visszatér egy sorozat újabb és újabb epizódjához, és egy héten átlagosan 3 és fél órát töltenek el ezzel a szenvedélyükkel.
A sorozatnézés ma Magyarországon (vigyázat, spoilerveszély!) leginkább a fiatalokra jellemző (18–29 évesekre). Körükben 95% azok aránya, akik több-kevesebb rendszerességgel nyomon követnek valamilyen sorozatot, azaz alig akad ma olyan fiatal, aki időről időre ne nézne meg egy-egy részt valamilyen szériából. Napi szinten a fiatal nők közel fele, 45%-a ül le a képernyő elé e célból, míg a fiatal férfiak között ez csak 28%-ra jellemző. A fiatalok 9%-a egy héten 10 óránál is több időt képes eltölteni sorozatok nézésével, így körükben a hetente sorozatnézéssel töltött órák száma átlagosan 4 és fél órát is kitesz. Jellemzően nem állnak meg egyszerre egy sorozatnál, átlagosan 3 sorozat epizódjait nézik, 8%-uk pedig 6-nál többet is képes nyomon követni egyszerre.
A legnépszerűbbek a bűnügyi és akciósorozatok, ilyen sorozatokat a lakosság valamivel több, mint fele szokott nézni. Ezt követik népszerűségben a vígjátékok, amiket 43%, illetve a sci-fi sorozatok, amiket a lakosság negyede néz. Szappanoperákat 5-ből 1 ember néz, leginkább nők, azonban itt nem csak az idős, 50–59 éves nőkre kell gondolni, a fiatal 18–29 éves lányok egyaránt kedvelik ezt a műfajt, mindkét életkori csoport női tagjainak 33%-a szokott szappanoperát nézni. A férfiak körében a bűnügyi és vígjátéksorozatok mellett a sci-fi és a fantasy műfajok az igazán kedveltek.
A következő részek tartalmából:
- Kit nevezhetünk sorozatfüggőnek ma Magyarországon?
- Kik alkotják a sorozatfüggőket?
- Mi jellemző a sorozatfüggőkre?
- Bevallják-e szenvedélyüket a függők?
Most pedig rövid műsorajánló következik:
A 20 LEGNÉPSZERŰBB RENDSZERESEN NÉZETT SOROZAT A 18-59 ÉVES HAZAI LAKOSSÁG KÖRÉBEN*
- Barátok közt 37%
- Dr. Csont 32%
- CSI: Miami helyszínelők 30%
- CSI: A helyszínelők 29%
- Doktor House 27%
- A mentalista 25%
- NCIS 24%
- Gyilkos elmék 24%
- CSI: New York-i helyszínelők 22%
- Castle 22%
- Vészhelyzet 21%
- X-Akták 20%
- Döglött akták 19%
- Két pasi meg egy kicsi 18%
- Jóban rosszban 17%
- Jóbarátok 16%
- Hazudj, ha tudsz 14%
- Született feleségek 13%
- Így jártam anyátokkal 13%
- Lost –Eltűntek 11%
* Az adott sorozatot rendszeresen nézők aránya 18–59 éves lakosság körében
Az 50 első spontán említett, rendszeresen nézett sorozat (18-59 éves lakosság körében)
Ki a függő?
Az előző részek tartalmából: leginkább a fiatalok néznek ma Magyarországon sorozatokat, köztük alig akad olyan, aki ne nézne meg időről időre egy-egy epizódot valamilyen tv-sorozatból. Egyszerre többet is néznek, és az idősebbekhez képest több időt is töltenek ezzel a szenvedélyükkel egy héten. Mennyire ejtenek rabul azonban ezek a szenvedélyek? Lehet-e függni sorozatoktól és kit nevezhetünk ez esetben függőnek?
Ez utóbbi kérdést feltettük válaszadóinknak is, amelyből pontosabb képet kaphatunk arról, hogy kit lehet általánosságban nézve sorozatfüggőnek tekinteni. Nézzünk néhány tipikus és részletes megfogalmazást példaként, amelyek válaszadóinktól származnak:
„A sorozatok nézése pozitív élményt nyújtó tevékenység lehet. Optimális helyzetben egy-egy szokás nem több a hétköznapi élet kiegészítő eleménél. Akkor van baj, ha minden dolgot (családi és baráti esemény, munka) alárendel ennek a sorozatfüggő. Már nem kiegészítő tevékenység a sorozatnézés, hanem meghatározó elem, az ember a szokásai rabjává válik, kényszeressé válik. Úgy szervezi az életét, hogy egyetlen epizódot se kelljen kihagynia.”
„Aki egyéb fontos, jelentős tevékenységeket, programokat elhalaszt, későn fekszik le és inkább vállalja a fáradtságot, semmi más lényeges dolgot nem csinál a szabadidejében, telefonon is gyorsan leráz másokat, inkább nem találkozik a barátaival, nem megy sportolni sem, csak hogy sorozato(ka)t nézhessen.”
„Aki annyira beleéli magát annak a sorozatnak a világába, mintha ő is annak a része lenne, mintha személyesen ismerné a szereplőket, és ha véget ér egy sorozat, olyan számára, mintha elválasztották volna a szeretteitől. Aki állandóan az adott sorozat háttér-információit kutatja az interneten, csak arról tud beszélni, kívülről tudja a részeket, mert már ezerszer látta mindet.”
Röviden összefoglalva a kérdésre választ adó 1200 fő megfogalmazását: sorozatfüggő az, aki sok sorozatot néz, és sok időt tölt sorozatok nézésével, akár éjszakákon át képes fennmaradni emiatt. Jellemző lehet még rá, hogy alá is rendeli az életét ezeknek a sorozatoknak, hanyagolja a munkáját, a családját, a barátait, a sorozatokhoz igazítja a napi teendőit, előfordulhat, hogy lemond családi, baráti programokat, hogy kedvenceit láthassa. Ha lemarad egy részről, vagy véget ér egy sorozat, megesik, hogy lelkileg megviseli, rosszul érzi magát. Barátaival, családjával, környezetében élőkkel leginkább a sorozatokkal kapcsolatos dolgokról tud beszélni. Előfordul, hogy azonosul a szereplőkkel és a kedvenceiről interneten tovább informálódik, illetve folyamatosan újabb és újabb nézhető sorozatot keres.
A sorozatfüggőség tehát egy eléggé szubjektív kategória, melynek nincsenek éles és általánosan elfogadott határai. Kutatásunkban mi a saját véleményünket a válaszadók véleményére alapozva – így részben önkényes módon – az alábbi 5 attitűd állítás segítségével határoltuk körbe a sorozatfüggők csoportját:
- rendszeresen keresek újabb és újabb nézhető sorozatot
- előfordul, hogy órákon át, késő éjjelig nézek sorozatot
- előfordul, hogy lemondok baráti, családi programot sorozat miatt
- sorozatok nélkül unalmas lenne az életem
- ha véget ér egy sorozat, amit néztem, ürességet érzek utána
Válaszadóinkat arra kértük, hogy egy ötfokú skála segítségével fejezzék ki, hogy mennyire jellemzőek rájuk a fenti állítások. A sorozatfüggők meghatározásához tehát kiválasztottuk azokat, akik az állítások közül legalább kettőt igaznak éreznek magukra, emellett hetente többször vagy mindennap néznek sorozatokat, és hetente legalább 3 órát töltenek ezzel a tevékenységgel. Így megkaptuk a sorozatfüggők csoportját, akik a 18–59 éves hazai lakosság 11%-át teszik ki. Vagyis ma Magyarországon elmondható, hogy minden tizedik felnőtt lakos sorozatfüggőségben szenved.
A sorozatfüggők
A sorozatfüggők csoportjának 49%-át, azaz a felét a 18–29 éves korosztály tagjai teszik ki, 20% a fiatal fiúk és 29% a fiatal lányok aránya. Ebből következően a sorozatfüggők jellemzően tanulók, egyetemen vagy főiskolán, nem dolgoznak és családi állapotukat tekintve egyedülállóak.
A függők mintegy negyede a sorozatokat eredeti nyelven nézi. Jellemző rájuk, hogy internetről letöltve (43%) vagy videomegosztó oldalakon, például Youtube-on nézik a sorozatokat (25%), illetve rögzítik a televízióadást és felvételről nézik vissza (16%). Interneten keresztül hamarabb elérhetőek olyan külföldi, jellemzően amerikai sorozatok, amelyeket Magyarországon még nem vetítettek, így magyar szinkron még nem készült hozzájuk. Mivel a sorozatfüggők a fiatalok csoportjából kerülnek ki legnagyobb arányban, akik internetezés szempontjából a legaktívabb csoport, ezért is jellemző a sorozatfüggőkre, hogy a sorozatokat online felületen keresztül gyűjtik be vagy nézik meg, és ezért is magasabb körükben azok aránya, akik eredeti nyelven nézik meg ezeket és nem várják meg, amíg valamelyik magyar csatornán vetíteni kezdik szinkronosan a kedvenceket. Műfajokat tekintve mindenevőknek tekinthetőek, nincs olyan műfaj, aminek a nézése ne lenne jellemző rájuk. A sorozatok mellett filmeket és tévét is szívesen néznek, habár 42%-ukra igaz, hogy amióta sorozatokat néznek, azóta emiatt a filmek kissé háttérbe kerültek.
4-ből 1 függőnek volt már olyan fogadalma, hogy újabb sorozatot nem kezd el nézni, de ezt nem sikerült betartania. Nem könnyen mondanak le kedvenc sorozataikról, ugyanis minden második függő úgy érzi, hogy az élete egyenesen unalmas lenne nélkülük, és ha véget ér az egyik kedvence, akkor általában ürességet érez utána.
10-ből 1 sorozatfüggővel előfordul, hogy lemond családi, baráti programot kedvencei miatt. Ennek ellenére azonban nem igaz a sorozatfüggőkre, hogy magányosak vagy társadalmilag inaktívak lennének, ugyanis még így is gyakrabban szerveznek barátaikkal, ismerőseikkel találkozókat, mint nem függő társaik. (Ez főleg annak tudható be, hogy a függőket nagy arányban alkotják a 18–29 évesek, akik baráti találkozókat tekintve kifejezetten aktív csoport.) A sorozatok nézése azonban számukra olyan tevékenység, amit leginkább társaság nélkül, egyedül szeretnek végezni. Az izgalmas epizódok „elfogyasztása” közben általában mást is fogyasztanak: az evés, ivás a legjellemzőbb kiegészítő tevékenység sorozatnézés közben. Emellett azonban nem jellemző rájuk, hogy gyakrabban sportolnának, mint nem függő társaik, így az elhízás, súlyfelesleg kialakulása valóban potenciális veszély lehet körükben. Ráadásul többségükre jellemző, hogy éjszakáznak is, hogy megnézhessék kedvenceiket, ami további veszélyfaktor lehet az egészségi állapotukra nézve.
Érdekes, hogy kik vallják magukat függőnek, ugyanis nem minden sorozatfüggő vallja magát függőnek, és nem minden magát függőnek valló valójában függő is. Nézzük meg egy kicsit érthetőbben ez utóbbi állítást. A sorozatfüggők csoportjába tartozók 42%-a vallja magát függőnek, azaz kevesebb mint felük gondolja úgy magáról, hogy szokásai és attitűdjei alapján már a függőség kategóriába sorolható. Azok között viszont, akik magukról úgy érzik, kijelenthetik, hogy ők sorozatfüggők, valójában csak 59%-uk bír olyan attitűdökkel vagy néz olyan rendszerességgel sorozatokat, hogy valójában a függők közé tartozhatna. Azaz, elég ha körülbelül minden második, manapság oly népszerűen hangoztatott „én sorozatfüggő vagyok” kifejezést vesszük valóban komolyan, és érdemes odafigyelni azokra, akik ezt nem hangoztatják, de a fentebbi jellemzők közül több is igaz rájuk.
Fontos tehát észrevennünk, hogy átalakult a sorozatokat nézők közönsége és a sorozatfüggő alatt ma már nem elsősorban az idős hölgyekre kell gondolnunk, akik jobb tennivaló híján a szappanoperákhoz menekülnek, hanem a legfiatalabbak fogékonyak leginkább erre az élvezetre, pont a társadalmilag, fizikailag legaktívabb csoport. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem szabad sorozatokat nézni, vagy hogy ha valaki szeret sorozatokat nézni, akkor valamilyen magára és környezetére káros függőségben szenvedne. A sorozatnézés egy nagyon is élvezetes és természetes része lehet mindennapjainknak, ami kikapcsol és szórakoztat, néha megnevettet, néha megríkat, van, hogy okít, van, hogy tanácsot ad. Nem az a megoldás, hogy megvonjuk magunktól ezt a fajta időtöltést az addikciótól való félelmünkben, de fontos, hogy szem előtt tartsuk az élvezet és függőség között meghúzódó halvány határokat.
***
Olvasson tovább média kutatás témában!
