Jó néhány dologról emlékezetes maradhat számunkra az oroszországi foci világbajnokság – legyen az a németek vagy a spanyolok idő előtti búcsúja, az angolok meglepően jó szereplése, a fáradhatatlan horvátok tizenegyespárbajai, vagy épp a Neymart kifigurázó mémek – de ami egészen biztosan bekerül majd a krónikákba, az az, hogy az idei vb-n alkalmazták először a videóbírót, rengeteg vitát kiváltva ezzel.
Az NRC vb után készített felmérése arra volt kíváncsi, a magyar tévénézők, szurkolók hogyan ítélik meg a videós technika használatát – és az eredmények arra utalnak, hogy a nagy többség kifejezetten pozitívan élte meg, és örülne, ha a jövőben is használnák a videóbírót.
A magyarok 62 százaléka követte legalább részben a foci vb-t, és háromnegyedük emlékszik olyan esetekre, amikor a játékvezetők igénybe vették a VAR-technológia segítéségét. Az alapján, amit tapasztalt, a megkérdezettek 24 százalékának nagyon, további 56 százalékának pedig inkább tetszik a videóbírós megoldás, vagyis ötből négyen vannak pozitív véleményen a VAR-ral kapcsolatban – kifejezetten rossz véleménnyel pedig csupán 6 százalék van a vb-n alkalmazott megoldásról.
Akiknek tetszik a videóbírós rendszer, legnagyobb arányban azt hozzák fel pozitívumként, hogy általa igazságosabbak lettek a bírói döntések (63 százalékuk ért ezzel egyet), de fontos szempont, hogy így kevésbé maradnak büntetlenül az alattomos szabálytalanságok, durvaságok, sőt sokan vannak, akik még azt is izgalmasnak találják, hogy a VAR-nak köszönhetően megváltoztatnak játékvezetői döntéseket.
Azt, hogy a dolog nem ennyire egyértelmű, persze jelzi, hogy a kritikusok épp ezeket a pozitív hatásokat vitatják: szerintük nem lett igazságosabb a játékvezetők ténykedése, bosszantó, hogy utólag változtatnak meg döntéseket, és a döntésre való várakozás jelentősen lassítja, töredezi a játékot.
Ha azonban figyelembe vesszük, hogy lényegesen több embernek tetszik a VAR, mint akiknek nem, akkor azért megvonhatjuk a mérleget: hétszer annyian vannak azok, akik szerint a videóbíró bevezetése az igazságosabb játékot szolgálja, mint akik nem értenek egyet ezzel, és ötször annyian vélik úgy, hogy a videós visszanézéssel kiszűrhetők az alattomos megmozdulások, mint akik szerint így is maradnak majd megtorlatlan durvaságok.
A fentiek alapján nem meglepő, hogy a magyar szurkolók közel fele úgy gondolja, hogy szükség van videóbíróra, és a vb-n látott módon lehet is majd használni a jövőben, további egyharmaduk pedig kisebb változtatásokat eszközölne csupán a rendszeren. Azok aránya, akik egyáltalán nem tartják szükségesnek a videóbírót, és semmilyen formában nem vezetnék be, mindössze 8 százalék – ellenállásuk egyik legfőbb oka, hogy szerintük ez a fajta technikai beavatkozás nem illik a labdarúgás hagyományaihoz.
