A tavalyi év egyik meghatározó témája az infláció volt, az árak meredek emelkedése erőteljesen kihatott a fogyasztók hangulatára, viselkedésére, pénzügyi döntéseire. Szakértők szerint a 2024-es év már nem az áremelkedésekről fog szólni, de mit gondol erről a lakosság? Kutatásunkban ennek jártunk utána.
A pénzügyi elemzők 4,5-5%-os átlagos árszínvonal növekedést helyeztek kilátásba az idei évre, a lakossági várakozásai azonban kutatási eredményeink alapján ennél jóval pesszimistábbak.
A legnagyobb drágulásra az élelmiszerek és az üzemanyag kapcsán számítanak a 16-75 évesek, a februári méréskor az átlagos inflációs várakozás 18% volt e két kategóriában.
Nem sokkal maradnak le a dohányáruk és alkoholos italok (16%), az éttermek, szórakozóhelyek (16%), a kulturális programok (14%) és a ruházati cikkek (14%). A legkisebb mértékű drágulást (átlagosan 11%-ot) a streamingszolgáltatások, a banki díjak és a közösségi közlekedés árai kapcsán várják a megkérdezettek.
Mindannyian ennyire pesszimisták vagyunk?
A jó hír az, hogy nem. Minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál pozitívabb a kép, az idősebbek gyakorlatilag minden vizsgált termékkategória tekintetében borúlátóbbak. A lenti ábrán azok aránya látható korosztályonként, akik 10% feletti áremelkedést jósolnak az adott kategóriában.
A telekommunikációs szolgáltatók a transzparenciát választották – de hiába?
2024 elején a hazai telekommunikációs piac szereplői inflációkövető díjkorrekciót jelentettek be, melyet márciustól kell az ügyfeleknek megfizetni. A díjemelés mértéke mindenhol 15% körüli volt, ami – ahogyan azt a szolgáltatók ki is hangsúlyozták kommunikációjukban – alatta marad a hivatalos 2023-as inflációs adatnak (17,6%). Az előfizetők többsége szerint ez azonban így is magasabb az elfogadhatónál: az emelés mértékét ismerők 61%-a tartja túlzónak a korrekciót. A 30 évnél fiatalabb ügyfelek valamelyest toleránsabbak, 43%-uk gondolja túl magasnak az áremelést.
Százalékokban gondolkodva, a lélektani határ 10%-nál húzódik: az ennél kisebb mértékű emelést feltételezők közel kétharmada elfogadhatónak tartja a korrekciót, míg 10% felett már fordított az arány, egyharmad az elfogadó, kétharmad az elégedetlen.
Érdekes, hogy innentől feljebb már nem látunk érdemi változást ezekben az arányokban, nem kevésbé elfogadható a 15% százalékos (vagy akár még valamelyest magasabb) emelés sem, mint egy 11%-os.
Emelkedő bankköltségek fogadtatása – elvi kérdés?
Szintén érdekes eredmény, hogy bár a havi bankköltségek jellemzően jóval alacsonyabbak, mint a mobilköltések vagy az internetdíjak, az ügyfelek mégsem tűnnek toleránsabbnak a banki díjak inflációs emelésével kapcsolatban, sőt, éppen ellenkezőleg. A 10% alatti emeléssel kalkulálók fele túlzónak tartja ezt a mértéket, 15%-nál vagy efölött tízből hét ügyfél gondolja így. Vélhetőleg ez inkább elvi kérdés: utánaszámolva a díjnövekmény összege bizonyára elhanyagolható lenne a legtöbb (átlagosan aktív) bankhasználó számára, ugyanakkor itt szerepet játszik az a más kutatásokban is gyakran visszaköszönő ügyfél attitűd, amely szerint a bank ne számoljon fel költséget azért, hogy az ügyfél pénzét kezelheti.
Összességében tehát a többség kifejezetten kritikusan fogadja az áremeléseket, mely mögött sokszor nem is feltétlenül a racionalitást, hanem inkább a lélektani okokat érdemes keresni.Ha részletesebben is érdekel, hogy mit gondol a lakosság az aktuális áremelkedésekről, hallgasd meg az NRC podcastjének legújabb adását, amelyet itt érhetsz el:
