Hanghívás és üzenet interneten keresztül
Az okostelefonok lehetővé teszik, hogy a hagyományos hanghívások és SMS-ek helyett az interneten keresztül telefonáljunk, és küldjünk üzeneteket. Ez a lehetőség elméletileg teljesen átalakíthatja telefonálási- és üzenetküldési szokásainkat, hiszen miért is fizetnénk hanghívásokért, vagy SMS-ért, ha működnek ezek a módszerek? De vajon mennyire elterjedt ez a típusú helyettesítés hazánkban? Hányan élnek ezzel a lehetőséggel rendszeresen?
*****
A legújabb kütyü kutatásunk a 2014. téli Marketingkutató magazinban jelent meg. Rendelje meg az NRC ingyenes szakmai magazinját, amelyet vállalati feliratkozóinknak postai úton is eljuttatunk.
*****
Bizonyára sokakban megmaradt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter indoklása, miszerint a tervezett, de végül lefújt netadó létjogosultságának alapja az, hogy mivel a lakosság egyre többször használja az internetet telefonálásra, indokolt, hogy a szolgáltatók adatforgalom alapján, a telekommunikációs különadóhoz hasonlóan viseljenek közterhet. Függetlenül attól, hogy végül mi miatt hiúsult meg az internetadó bevezetése, a felvetés azért mégis bogarat ültetett az emberek fejében. Vajon tényleg tömeges jelenségről van szó? Tényleg sokan telefonálnak vagy küldenek rövid szöveges üzeneteket interneten keresztül?
Hát lássuk, mi is a számszerű valóság. Az NRC féléves rendszerességgel ismétlődő kutatássorozata, ami a kisképernyőn (is) internetezők táborát vizsgálja, ennek a témának is körbejárta egy szeletét. Jelen cikkben kimondottan a kisképernyőn keresztül történő online kommunikációs applikációk használatára térünk ki, és nem foglalkozunk a tervezett adócsomag által szintén érintett nagyképernyős VOIP lehetőségekkel (pl. PC-n történő Skype-olással).
Online kommunikációs alkalmazások
A felnőtt lakosság körében tízből hat internetező (63%) rendelkezik jelenleg okostelefonnal, 57% pedig szokott is valamilyen rendszerességgel internetezni ezen az eszközön. Ők azok, akiknek a lehetőség elviekben adott lenne arra, hogy online indítsanak vagy fogadjanak hanghívásokat, illetve küldjenek üzeneteket. Az interneten keresztül történő telefonhívásokhoz (VOIP), üzenetküldéshez erre alkalmas applikáció is szükséges. A kutatás eredményei alapján az okostelefonon netezők körében tízből kilencen rendelkeznek legalább egy olyan alkalmazással, mely lehetővé teszi üzenetek váltását SMS-díjak nélkül. Ennél valamivel alacsonyabb, 75% azoknak az aránya, akiknek olyan program van a telefonján, ami az online hanghívások platformját biztosítja. A legelterjedtebb online kommunikációs alkalmazások a Viber és a Facebook Messenger. Előbbi az okostelefonon internetet használók 53%-ának telefonján található meg, és az online hanghívások mellett „instant messagingre” is alkalmas, míg utóbbival, amivel csak üzenetküldés lehetséges, 59%-uk rendelkezik. A Skype foglalja (41%) el a képzeletbeli dobogó harmadik fokát, a Google Talk (20%) és a Whatsapp (11%) pedig már csak jóval lemaradva követik a legnépszerűbb kommunikációs alkalmazásokat.
Mennyi az annyi?
A technikai feltételek tehát sokaknál adottak az online kommunikációhoz, de vajon kihasználják-e az emberek a hétköznapok során ezeket a lehetőségeket? A válasz a kérdésre az, hogy igen is meg nem is.
Igen, ha csak az üzeneteket nézzük, hiszen az okostelefonon netezők háromnegyede legalább alkalmanként szokott online üzenetet küldeni applikáció segítségével, egyharmaduk minden nap. 15% állítja, hogy valamivel kevesebb, 39% pedig, hogy jelentősen kevesebb SMS-t ír az internetes üzenetküldési lehetőségnek köszönhetően. Összességében tehát az okostelefonon internetet használók táborának mintegy fele tartozik azok körébe, akik az újhullámos üzenetküldési lehetőségek miatt visszább vettek az SMS-ek küldéséből. De mit is jelent ez pontosan? Most akkor hány emberről is beszélünk? A vizsgált, 18-69 éves korosztályba mintegy 7 millió fő tartozik, 66%-uk internetezik, ezen belül 63%-nak van okostelefonja, ami alkalmas online üzenetküldésre, de „csak” 57% rendelkezik úgy okostelefonnal, hogy netezik is rajta, ezen belül is pedig minden második ember küld kevesebb SMS-t az online lehetőségek hatására…
Osztunk, szorzunk, és máris megvan a végeredmény: összességében a 18-69 éves hazai lakosság 21%-áról, azaz kb. 1 millió 450 ezer főről állíthatjuk, hogy az online „instant messaging” hatására kevesebb SMS-t küld, mint korábban.
Az online hanghívások tekintetében már sokkal szerényebb használatról beszélhetünk. Az okostelefonon netezők csupán negyede szokott legalább hetente egyszer online telefonálni a készülékén, naponta pedig csak minden tizenhatodik (6%). 25%-uk állítja, hogy kevesebb hagyományos hanghívást indít az internetes lehetőség hatására, és mindössze 7%-uk azt, hogy jelentősen kevesebbet. Ha kivetítjük ezeket az értékeket is a 18-69 éves lakosságra, akkor összességében 9%-ról, 660 ezer főről állíthatjuk, hogy esetükben a VOIP lehetőségek kannibalizálják a hagyományos hanghívásokat, és kifejezetten kevesen (mintegy 200 ezren) vannak, akiknél jelentős visszaesést okozott ez a hagyományos hívások terén.
Ha nem, hát miért NEM?
Kutatásunkból tehát kiderült, hogy az internetes üzenetküldés igencsak elterjedt – bár még ezt is csak tízből hat okostelefonon netező használja legalább heti rendszerességgel –, az online hanghívások viszont egyáltalán nem számítanak tömeges jelenségnek. Miért nem használják ezeket a kommunikációs alternatívákat azok, akiknek lehetőségük lenne rá, és miért nem használják gyakrabban azok, akik csak alkalmanként veszik őket igénybe? A legjellemzőbb ellenérv az online kommunikációs lehetőségekkel kapcsolatban az, hogy „nem éri meg velük bajlódni”. Azok többsége, akik jellemzően nem használnak ilyen alkalmazásokat, úgy gondolják, hogy nem telefonálnak annyit, és nem küldenek annyi SMS-t, hogy ez érdemben megtakarítást jelentsen nekik. Sokan hivatkoznak még arra is, hogy ismerőseiknek, barátaiknak nincs telepítve olyan szoftver, amellyel el tudnák érni őket ilyen módon. A harmadik legtöbbek által felhozott kifogás az internetkapcsolatra vonatkozik: sokaknak nincs mobilinternet előfizetésük a készülékükön, így csak akkor tudnak, tudnának élni ezekkel a lehetőségekkel, ha éppen „wifi-közelben” vannak. Így viszont sokkal korlátozottabb a használat, mint a sima hanghívásoké és SMS-küldésé.
Azok körében, akiknek van mobilinternetük, felmerül az a dilemma, hogy erre akarják-e használni a korlátos adatforgalmukat. Azt is nehéz kikalkulálni, hogy egy online hanghívás vajon mekkora adatforgalmat generálhat: míg ugyanis a hagyományos hanghívások esetén pontosan tudjuk, mennyibe kerül X perc beszélgetés, addig a VOIP esetén ezt csak nagyjából lehet megbecsülni. A hanghívásokkal kapcsolatban minőségi kifogások is vannak: azok körében, akik használtak már valamilyen VOIP lehetőséget, de nem használják azt rendszeresen, minden harmadik ember állítja, hogy nem olyan jó az ilyen hanghívások minősége, megbízhatósága, mint a hagyományos hívásoké.
Mi várható a közeljövőben? Lehetséges, hogy az internetes kommunikációs lehetőségek teljesen átveszik majd a hagyományos hívások és SMS-ek szerepét? Ha a jelenlegi telekommunikációs trendeket nézzük hazánkban, akkor azt mondhatjuk, hogy valószínűleg NEM. Egyre inkább elterjedtek a „korlátlan csomagok”, melyek használata során az embereknek nem kell számolgatniuk – annyit beszélnek hagyományos hívásokkal, amennyit csak akarnak. Az okostelefonok penetrációja évek óta folyamatosan emelkedik, ugyanakkor azok, akik igazán nyitottak a technikai újdonságokra – és így az online kommunikációra is – már jelenleg is rendelkeznek okostelefonnal. Az legfiatalabbakon kívül a közeljövőben főleg olyan új belépőkre lehet számítani a kisképernyős internetképes eszközök piacán, akik „jobb híján” helyettesítik régi, hagyományos készülékeiket a viszonylag egyszerűbb okostelefonokkal. Ez alapján sejthető, hogy várhatóan nem ők lesznek az online kommunikációs alkalmazások legelkötelezettebb használói.
***
Még több cikk a kütyühasználatról itt!
