Az okoseszközök, mint az okostelefon, táblagép, okosóra egyre szélesebb körben elterjedtek, ez senki számára nem újdonság. De hol tart kis hazánk a nemzetközi trendekhez képest? Le vagyunk maradva? Vagy éppen élen járunk ezeknek az eszközöknek a használatában? Milyen változások történtek az elmúlt 5 évben a „kütyük” háza táján?
Először nézzük meg, hogy hol is áll Magyarország nemzetközi viszonylatban a három vizsgált okoseszköz terén.
Nemzetközi kitekintés – Hol tartunk?
A Google Consumer Barometer szerint a legmagasabb okostelefon penetráció Dél–Koreában, Szingapúrban és az Egyesült Arab Emírségek területén van, a 16+-os lakosság 91%-a rendelkezik ilyen eszközzel ezekben az országokban. Csak Európánál maradva: Svédország, Norvégia és Spanyolország a listavezetők 85, 83 és 81%-os penetrá- cióval. Magyarországon jelenleg 61%-os penetrációt mutat a barométer, ami bár jóval elmarad az előzőektől, azért nincs okunk a szégyenre, hiszen olyan országokkal vagyunk hasonló szinten, mint Belgium (60%), Csehország (58%) és Lengyelország (61%).
A tablet használók köre Magyarországon 22%, ami Szerbia (16%) és Ukrajna (11%) után a legalacsonyabb a harminc vizsgált Európai ország közül. Vannak olyan európai orszá- gok, ahol már a 16 évesnél idősebb lakosság több mint fele használ ilyen eszközt, ilyenek például Hollandia (55%), az Egyesült Királyság (53%) és Norvégia (51%).
Valamilyen hordható internetképes eszközzel (leginkább okosórával) a hazai lakosság 3%-a rendelkezik. Ez az arány átlagosnak tekinthető európai viszonylatban. Még a digitalizáció szempontjából legfejlettebb országokban – mint Norvégia és Finnország – sem éri el ez az arány a 10%-ot (8% és 7%), de Európa határain túl sem találkozhatunk kiugróan magas penetrációs adatokkal a hordható kütyük terén: Ausztrália a listavezető 9%-kal.
Mi változott az elmúlt négy-öt évben?
Most tekintsük át, hogy hogyan változott az okoseszkö- zökkel való ellátottság hazánkban az elmúlt közel öt évben – 2012 első negyedévéhez képest – a 18-69 éves internetezők körében. És azt is, hogy milyen hatással vannak ezek a „hagyományosnak” tekinthető eszközök használatára. Az összehasonlításra az NRC Kütyükutatás sorozata ad lehetőséget, mely 2012 első negyedévétől kezdve rendszeresen vizsgálja az okoseszközök használatát az internetezők körében.
2012 első negyedévétől folyamatosan emelkedik az okostelefon-penetráció: míg akkor mindössze az internetezők harmada (32%) büszkélkedhetett saját okostelefonnal, addig jelenleg ez az arány már eléri a 73%-ot. Mindez természetesen együtt járt a „buta”, hagyományos telefonok térvesztésével; 2012 elején még az internetezők háromnegyede (77%) birtokolt ilyet, jelenleg már csak minden harmadik embernél (33%) találunk hagyományos mobilt.
Nem meglepő az az eredmény sem, hogy a táblagép jelentős és a laptop mérsékelt előretörésével párhuzamosan az asztali számítógépek penetrációjának csökkenését tapasztalhatjuk. A tablet-használók köre 11-szeresére nőtt 2012 eleje óta (2%-ról 24%-ra), a saját laptoppal rendelkezőké pedig 10 százalékpontos növekedést mutat (53% vs. 42%) – ezzel szemben a saját asztali számítógépet használók aránya visszaesett 72%-ról 54%-ra.
Az okoseszközökön történő internhasználatra vonatkozó- an 2013 első negyedévétől vannak adataink. Bár a 18-69 éves internetezők körében az okostelefon-tulajdonosok hasonló arányban interneteztek már akkor is eszközükön (90% vs. 93%) legalább alkalmanként, a mobilinternet használat valamivel kevésbé volt még jellemző. Akkoriban háromból két okostelefonon netező (66%) használt mobilnetet (is) az internetezéshez, míg jelenleg ez az arány már 78%. Nyilván ehhez a felhasználói oldal igényeinek változása mellett hozzájárult az is, hogy a szolgáltatók szinte csak olyan előfizetéses vagy számlás csomagokat kínálnak manapság, amiben van adatforgalom is.
Az okostelefon és a táblagép mellett a nagy várományos okoseszköz az okosóra, ami bár jelenleg még nem rendelkezik hatalmas felhasználói bázissal (az internetezők 4%-a), a közeljövőben vélhetően sokak csuklóján láthatjuk majd ezt a kütyüt. Erre utal az is, hogy megközelítőleg ugyanannyian tartják valószínűnek, hogy az elkövetkező fél évben vásárolni fognak okosórát (6%), mint amennyien tablet vásárlását fontolgatják (7%).
És mi változott még…?
Az okoseszközök rohamos terjedése mellett érdemes még néhány szót ejteni azokról a nagyobb változásokról is, amelyek a felhasználási módokat érintik.
Az elmúlt négy-öt évben jelentősen nőtt azoknak az okostelefonon internetezőknek az aránya, akik csetelésre használják mobiljukat. Míg 2012 elején 34%-ukra volt jellemző, hogy hetente legalább egyszer cseteltek okostelefonon keresztül, 17%-uk pedig napi szinten űzte ezt a tevékenységet, addig jelenleg már több mint kétszer ennyien teszik ezt (heti szinten: 68%, minden nap: 43%). A Facebook Messenger ott van háromból két (69%) okostelefonon netező telefonján, a Viber pedig minden másodikén (52%). Emellett egyre többen vannak azok is, akik legalább alkalmanként interneten keresztül telefonálnak a hagyományos hanghívások helyett. Jelenleg az okostelefonon netezők 16%-a rendszeresen, 57%-a pedig legalább alkalmanként telefonál ily módon – négy évvel ezelőtt ez sokkal kevesebbekre volt jellemző (rendszeres használat: 6%, legalább alkalmanként: 34%). Az interneten keresztül történő kommunikáció természetesen együtt jár a hagyományos hanghívások és SMS-ek térvesztésével: az interneten keresztül telefonálók 56%-a saját bevallása szerint kevesebb hagyományos hívást bonyolít, a csetelők 81%-a pedig kevesebb SMS-t küld ezeknek a lehetőségeknek kö- szönhetően, mint tette azt korábban.
Nem véletlen tehát, hogy a tarifaválasztás során egyre inkább fókuszba kerül az adatmennyiség. Egyre több okostelefon-tulajdonos van, egyre többen interneteznek okostelefonon, és a hagyományos telekommunikációt is egyre inkább felváltják az internetalapúak. Így néhány éven belül lehet, hogy nem is igazán fog számítani, ha korlátlan hanghívásokkal kecsegtetnek majd minket a szolgáltatók – döntésünket várhatóan sokkal nagyobb mértékben fogja meghatározni az, hogy milyen áron mennyi adat van „becsomagolva” ezekbe az ajánlatokba.
Molnár Judit
kutatási csoportvezető
NRC
Ez a cikk az NRC szakmai magazinjában, a Marketingkutatóban jelent meg. Ha tetszett amit olvastál, igényeld a magazint ingyenesen!
