Állást kereső netezők – Helyükre kerülnek?

nrc

Az immár másfél éve szirmot bontott világgazdasági válság egyik, egyszeri emberek számára legérzékenyebb leképeződése az álláslehetőségek beszűkülése, és sok esetben a jelenlegi munkahelyük vagy állásuk megszűnésének kézzelfogható közelsége.

Hamar kétfrontos harcra kényszerülhet a munkavállaló, hiszen könnyebb elveszíteni a régit és nehezebb megtalálni az újat. E két malom között őrlődnek éppen a jelenleg is állást keresők, akiket érdemes néhány szempontból külön is megvizsgálni.

Magyarországon ma a legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetező felnőttek száma 3,2 millió, ebből 47%, azaz kb. 1,5 milliónyian az elmúlt 2 évben valamikor kerestek állást az interneten. Megközelítőleg 700 ezren pedig jelenleg is a világhálón keresgélve kívánnak elhelyezkedni, vagy állást váltani. Érdemes a jelenleg, 2009 végén éppen állást keresők fontos szegmensét körüljárni; hiszen egyrészt ők és a hozzájuk hasonlók alkotják a munkaerőpiacot, másrészt egészen friss tapasztalatokkal rendelkeznek a világ árnyékos oldaláról, ahol kiszámítható időszakonként érkező fizetés helyett kiszámíthatatlan visszajelzések jelentik a mindennapokat.

Mindez az NRC nemrég elkészült VMR.job 2009 kutatásának felhasználásával válik lehetségessé, mely egy 1500 fős mintán online kérdőíves módszerrel a 18-69 éves, elmúlt két évben valamikor állást kereső internetezők álláskereséssel kapcsolatos szokásait, véleményét, attitűdjeit és megoszlásait vizsgálja. A minta kor, nem, végzettség és településtípus alapján reprezentálja a felnőtt internetezőket.

Állást keresők paraméterei – Aki keres, de nem talál

Felmerülhet a kérdés, hogy különböznek-e a jelen álláskeresői a netező felnőttek általános megoszlásaitól különböző demográfiai jellemzők mentén. Az már első ránézésre látszik, hogy nem és életkor szerint nincs jelentős eltérés, ám településtípus szerint már a vidéken, egész pontosan a falvakban lakók vannak nagy túlsúlyban – az éppen keresők 30% ilyen, holott a netezők között csupán 18%-ot képviselnek.

1

Még ennél is jelentősebb különbség mutatkozik iskolai végzettség szerinti bontásban; az állást keresők 68%-a valamilyen középfokú végzettséggel bír, holott a célcsoport csupán 44%-ot „indokol”. Az érme másik oldala az, hogy az alapfokú végzettségűek aránya majd’ egyhatoda a 18-69 éves internetezők között jellemző szintnek.

Mindez arra enged következtetni, hogy a munkahelyek elvesztése leginkább a „könnyen pótolható”, univerzális és nagy számban rendelkezésre álló munkaerőt érinti, és kevésbé a legtöbbször speciális ismeretekkel rendelkező felsőfokú végzettségűt, legkevésbé pedig az egyébként is túl kevés szakmunkást. A diplomások között amúgy kiemelkedően sokan vannak az álláskereső közgazdászok, gazdászok (27%), mérnökök, műszaki végzettségűek (23%), valamint a tanári diplomával rendelkezők (19%), ami felvételizők évek óta tapasztalható preferenciái ismeretében nem meglepő – belőlük van a legtöbb az alapsokaságban is.

Napjaink álláskeresőinél az önéletrajz másik fontos építőköve a nyelvtudás, noha általában az oldal alján kapnak helyet a beszélt nyelvek és az elért tudásszint. Ezen belül kiemelt szerepet kap az angol nyelv, hiszen mind a használt platformok (internet, IT-eszközök), mind a világgazdasági szegmensek (pénzügyi világ, multinacionális cégek stb.), de még a háttértudományok (marketing, HR, kutatás-fejlesztés, reklám) is erősen amerikanizálódtak globalizáció címén.

2

Jól látszik a 18-29-évesek mindenki másnál magasabb tudásszintje, és ha életkorukat egyeztetjük azzal, milyen évet írunk, kiderül az éles határvonal oka is. A mostani 18 évesek már éveket töltöttek nyelvtanulással, a 29 évesek pedig – 89-90-ben másodikos, harmadikos általános iskolásként – az elsők között vághatták sarokba az orosz nyelvkönyvet, illetve legtöbbször már kézbe sem kellett venniük. A nyelvtanulás és –tudás pedig november 7-ei kényszerű ünnepélyből érettségi bankett, azaz vágyott és nélkülözhetetlen képesség lett. Ennek ellenére az összes álláskereső 56%-a továbbra sem beszél semmilyen idegen nyelvet legalább középfokú szinten.

Álláspiac megítélése – Veszedelmes viszonyok

Nem lehet teljes a kép anélkül, hogy a másik oldalnak is esélyt adjunk véleménye kifejtésére. Érdekes lehet, hogy maguk az álláskeresők mit gondolnak a jelenlegi álláspiacról. A kutatás során a válaszadóknak különböző állításokkal kapcsolatban kellett kifejezniük egyetértésüket vagy egyet nem értésüket. Széleskörű helyeslésre (94%) talált az az állítás, mely szerint a cégek sokszor egyáltalán nem jeleznek vissza a jelentkezőnek.

3

A vidék és Budapest között az álláslehetőségek választéka terén fennálló különbségre is sokan rámutattak (81%), de még azzal is egyetértett a többség, 61%, hogy a szakmunkások könnyebb helyzetben vannak a piac telítettsége szempontjából.

Mindezek az álláskeresők szerint markánsan jelen lévő jellemzők azt is jelentik, hogy a keresési folyamat végén – remélhetőleg – rájuk váró munkahelyig az út bizony negatív tapasztalatokkal van kikövezve. 36%-ukat érték kedvezőtlen tapasztalatok, ám ebből korántsem egyformán részesednek az egyes demográfiai szegmensek. Kiugróan magas ez az arány az ötven évesnél idősebb álláskeresők között; 54%-uk emlékszik valamiféle problémára, ami visszavetette őket – nem kell hozzá különleges érzék, hogy valaki összekösse az okot és az okozatot egymással.

4

A másik „többet szenvedő” szegmens a fővárosi jelentkezőké, ami önmagában nem determinálja a választ a miért kérdésre. Érdemes azt is részletesen kibontani, melyek ezek a problémák, kedvezőtlen tapasztalatok, melyek napjaink álláskeresőit jellemzik.

5

Innen már az is látszik, hogy hirdetők rostán kiesettek iránti passzivitása a leggyakoribb, és ezt a jelentkezők problémaként, negatív élményként ítélik meg. Népszerűségben ez után következtek azok a helyzetek, mikor a valós lehetőség nem igazán korrelál a hirdetésben szereplővel – akár az állás paramétereiben, akár az ideális jelölt tekintetében – és sajnos akár a pozíció létezésében.

A letölthető anyag a VMR.job kutatás töredékét fedi csak le. Amennyiben érdekli a teljes tanulmány, írjon nekünk a piackutatas@nrc.hu e-mail címre, vagy látogasson el megvásárolható tanulmányainkhoz!

VMR.job 2009 felmérés online adatfelvételét az NRC Piackutató 2009. október 15-30 között végezte. A minta reprezentatív a 18-69 éves hazai internetezőkre nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és internetezés helye tényezők mentén.

A VMR.job online felmérés középpontjában az olyan hazai internetezők állnak, akik az utóbbi 2 évben kerestek állást az interneten keresztül. A kutatás célja feltérképezni a célcsoport álláskeresési szokásait, attitűdjeit és preferenciáit, az álláskereső honlapok ismertségét és a honlapon elérhető szolgáltatások/funkciók igénybevételét, rávilágítani az internetes álláskeresés előnyeire, hátrányaira.

Még több Visitor Media Research (VMR) témájú cikket talál itt!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
lakáshitel

Lesz-e újra hitele a lakáshitelnek?

Az élénkülő lakáshitelezésről szóló hivatalos statisztikák, a bankok versengő lakáshitel-ajánlatai, a pénzügyi-szakmai fórumok optimizmusa a lakáshitelekkel szembeni lakossági bizalom lassú visszaépülését sejteti. De mégis

||||||||||

5 év múlva már okosvécén fogunk ülni?

[vc_row][vc_column][vc_column_text] Manapság lassan már minden „okossá” válik körülöttünk. Az okostelefonok, tabletek már az életünk részei, de emellett támadnak az okosórák, okoskarkötők, okosszemüvegek, okoshűtők és

Hat tipikus életpálya jellemző Magyarországon

Nincs már általánosan követendő értékrend: a magyar lakosság jellemzően hat eltérő modell alapján éli az életét – derült ki abból az egyedülálló életút-szegmentációs kutatásból,

pénzügy kutatás - CSOK

Szabad a CSOK… – de kinek kell?

A 2015. július 1-én bevezetett Családok Otthonteremtési Kedvezménye jelentősen bővítette a vissza nem térítendő állami támogatással megvásárolható ingatlanok és egyben a jogosultak körét is.