A Netflix a nappaliban, a TikTok a buszon, a Youtube pedig szinte bárhol és bármin. A képernyőidőért folyó harc sosem volt ennyire kiélezett. Az NRC kutatása feltárja a legfrissebb trendeket, és megmutatja, hogyan alakul az audiovizuális tartalomfogyasztás világa 2025-ben. Ezeket a gondolatokat a 2025-ös DigitalMediaHungary konferencián is közöltük.
Ahogy mi az NRC-nél látjuk, a képernyők világa sosem pihen. Évtizedek óta figyeljük, hogyan alakul a tartalomfogyasztás, és a trendek azt mutatják, hogy a változás az egyetlen állandó. Jött a streaming, a közösségi média, és persze a jó öreg TV is tartja magát. De vajon mi a helyzet 2025-ben? Milyen erők formálják a képernyőink előtt töltött óráinkat?
A képernyőn zajló evolúció: platformok harca az időért
A tévé, bár sokan temették, még mindig velünk van. A tévé előfizető penetráció ugyan enyhén, 86%-ról 85%-ra csökkent 2022 és 2025 között, az előfizetők száma még mindig magas és az is marad még jó darabig. Az emberek továbbra is szeretik a TV-t a lineáris tartalmakért és a megszokott programokért, átlagosan napi 125 percet töltve a képernyő előtt – ez a kérdőíves módszertanunk okán tudatos tartalomfogyasztást feltételez, hiszen a műszeres mérés magasabb számokat mér.
A televízió stabilitása mellett a streaming szolgáltatások szárnyaltak a Covid után – mára picit csillapodott a bővülés. A penetráció 33%-ról 50%-ra nőtt az elmúlt 2 évben, a napi átlagos felhasználási idő pedig 69 percről 85 percre emelkedett, jelezve, hogy olykor most már hétköznap is elpuffanhat egy másfél órás egész estés mozifilm, persze a legtöbbeknek hétköznap a sorozatok a nyerők a streamingen.
A Netflix egyértelműen a piacvezető, sokkal ügyesebben lovagolta meg a Covidot, de a HBO Max és a Disney+ is igyekszik erősíteni pozícióit. A streaming legnagyobb előnye a tartalomválaszték és a kényelem: bármikor, bárhol nézhetjük a kedvenc sorozatainkat vagy filmjeinket, de a lineáris tartalomfogyasztásba szocializálódott, idősebb korosztálynak ez egy új lehetőség, a tartalomválasztási döntés is fárasztó tud lenni, ilyenkor marad a tévé.
Fontos felismerés, hogy nem kell választani, a TV és a streaming kiegészítik egymást. Aki sokat TV-zik, az valószínűleg a streamingen is szeret az átlagnál több időt tölteni, és fordítva. A lényeg, hogy a tartalomfogyasztás egyre inkább személyre szabottá válik, a megfelelő élet- és érzelmi helyzetre reagálva. Fáradtan szörfözés a tévén, hiszen audiovizuális tartalommal is lehet számunkra már jól ismert, de fontos hangulatokat kreálni. Ezért nézzük meg huszadjára is a kedvenc Bud Spencer filmünket, karácsonykor pedig a Reszkessetek betörőket, és amúgy hétvégente ugyanezt tudják pl. a tehetségkutatók a sokadik szezonban. Ha viszont otthon szeretnénk szórakozni, és képesek, nyitottak vagyunk valami újat, izgalmasat, egy fokkal talán még érdekesebbet is befogadni, jöhet a Netflix.
A közösségi média, mint audiovizuális platform
Ha audiovizuális tartalomról beszélünk, a közösségi média továbbra is meghatározó szerepet játszik a mindennapi tartalomfogyasztásban. A YouTube-ot 79%-a használja, napi 69 percet töltve a platformon, míg a Facebook penetrációja 89%, a napi felhasználási idő pedig 99 perc.
A demográfiai különbségek itt is jelentősek: a fiatalabbak sokkal színesebb közösségi média portfólióval rendelkeznek, napi 299 percet töltve a különböző platformokon (akár, míg az idősebbek (50+) inkább a TV-t és a hagyományosabb tartalmakat részesítik előnyben, átlagosan 59 percet szánva a közösségi médiára.
A képernyők világa sosem unalmas, a változás állandó, és a trendek folyamatosan alakulnak. A platformok közötti verseny pedig egyre élesebb, de nem a régiek kiszorításával, hanem a kínálat és audiovizuális portfólió bővítésével jár a verseny, nem pedig cserével. Az NRC-nél pedig továbbra is figyeljük a fejleményeket, hogy jobban megértsük a tartalomfogyasztás dinamikáját, de egy biztos: a médiafogyasztási evolúció nem úgy zajlik, hogy a régi kilöki az újat a piacon, hanem kiegészíti azt. Ha harc is folyik, az az időért és nem a penetrációért megy.
