Az itt bemutatásra kerülő néhány kérdéses kutatást, amelyet az egyik 2025. áprilisi omnibuszunkon végeztünk, fókuszcsoportos beszélgetések ihlették. Amikor online vásárlásról, ügyintézésről, bankolásról, fizetésről beszélünk, mindig felmerül az adatbiztonság kérdése, és meglepően eltérő véleményekkel, hozzáállásokkal találkozunk. Az is előfordul, hogy homlokegyenest eltérő vélemények ütköznek fókuszcsoportokon úgy, hogy ezen vélemények tulajdonosai igazán magabiztosan védik egészen ellentétes állításaikat.
Ezen eltérő vélemények és viselkedések arányát mértük most meg egy 1000 fős, 16-75 éveseket reprezentáló online mintán. Mit találtunk?
A PC vagy a mobil biztonságosabb?
Fókuszcsoportokon ölre menő viták forrása. Míg egyesek azt mondják, hogy az okostelefon sérülékeny, mások épp azt mondják, hogy a mobil technológiája sokkal biztonságosabb. A többiek pedig érdeklődve hallgatják a vitát.
A kvantitatív kutatás körülbelül ugyanazt hozza, van két szűk réteg, akik együttesen a lakosság harmadát teszik ki, nekik van erről valamilyen pro vagy kontra véleményük. A többség azonban vagy tanácstalan (21%), vagy nem lát különbséget a két platform között (44%). A véleménnyel rendelkezőkön belül pedig inkább a PC felé billen a mérleg.
E mögött jó eséllyel az általános preferencia is ott van, és nem pusztán a szigorúan vett adatbiztonság kérdése. Ugyanis ahogyan nő az életkor, egyre kevesebbeknek van erről határozott véleménye, a véleménnyel rendelkezők körében azonban egyre inkább a nagyképernyő biztonságosságába vetett hit erősödik. Míg a 30 alattiaknál csak másfélszer annyian mondják, hogy a nagyképernyő biztonságosabb, addig a 60 felettieknél már háromszor annyian. Vagyis alighanem arra hajlanak az emberek, hogy az biztonságos, amivel több a tapasztalatuk.
Szabad-e lementeni a jelszavainkat a böngészőbe?
Szabad vagy nem szabad, megtesszük. A többség lementi, ezen belül felük azért, mert biztonságosnak tartja, a felük annak ellenére, hogy nem tartja biztonságosnak. A lakosság közel harmada úgy menti le, hogy közben nem biztos abban, hogy jól teszi. A kényelem igen nagy úr.
Kevesebb, mint a lakosság ötöde kerüli a megoldást tudatosan, biztonsági okokat (is) figyelembe véve. Életkor tekintetében itt nincs jelentős különbség, azonban a diplomások körében többen vannak, akik elzárkóznak a jelszavak böngészőbe mentésétől, de nem az azt biztonságosnak gondolók arányának rovására, hanem a tanácstalanok vannak kevesebben. Végeredményben az ő többségük is simán lementi a jelszavakat a böngészőbe.
Milyen gyakran változtatjuk a jelszavainkat?
Ha muszáj. A lakosság fele kizárólag akkor, ha figyelmezteti rá az éppen használt rendszer. Harmaduk alkalmanként, de nem rendszeresen, és csak kevesebb, mint ötödük változtatja rendszeresen a jelszavakat.
A leginkább tudatosak e tekintetben a 30 alattiak, akik negyede változtatja rendszeresen a használt jelszavakat.
Mennyire használunk fiókonként eltérő jelszavakat?
A lakosság harmada mondja azt, hogy mindenhol mást használ, negyede, hogy mindenhol ugyanazt, a fennmaradók pedig azt, hogy bár nem mindenhol ugyanazt használja, de egyes jelszavakat akár több helyen is használ.
Az emberben felmerül, hogy bizonyára az fog mindenütt más jelszót használni, aki lementi a jelszavakat a böngészőbe, így aztán nem kell ezeket megjegyezni, tehát használhat jó sok és jó bonyolult jelszót tetszés szerinti számban. Pedig nem ez a helyzet. Éppen azok használnak az átlagnál magasabb arányban (47%) mindenhol más jelszót, akik biztonsági megfontolásból nem engedik a jelszavak böngészőbe mentését. Ugyanaz az aggodalom tehát lecsapódik egyszer abban, hogy sok jelszót használnak, másszor abban is, hogy ezeket nem mentik a böngészőbe.Nagyon érdekes, hogy az egyedi jelszavak használata az idősebbekre jobban jellemző. Tehát míg a fiatalok inkább hajlamosak arra, hogy változtassák a jelszavaikat, az idősebbek inkább arra, hogy eltérő jelszavakat használjanak a fiókjaikban.
Hol merjük lementeni a bankkártyánk adatait későbbi fizetésre és hol nem?
A lakosságban még mindig nagyon erős a bizalmatlanság a bankkártya adatok későbbi fizetés céljából való lementése iránt. (Ezzel persze nem azt mondjuk, hogy soha nem teszik, de biztonsági aggályaik vannak).
Utolsó kérdésünkben ezt feszegettük, azt feltételezve, hogy bizalom tekintetében sok függ attól a felülettől, amelyik a bankkártya adatok mentését kéri.
A legnagyobb bizalom a szolgáltatói (pl. MVM, Telekom) applikációkban, a fizetési alkalmazásokban (pl. Simple, iCsekk), illetve az utazási applikációkban (pl. MÁV) van. A webshopok tekintetében viszont a bizalom nagyon erősen függ a részletektől. A rendszeresen használt oldalakon, a magyar oldalakon erősebb, a külföldiekben pedig gyengébb a bizalom. Nagyon érdekes és elgondolkodtató, hogy a Facebook-on hirdetett webáruházak a lista végén vannak, alighanem a csalások miatt vetül rájuk a bizalmatlanság.
Végszó. Nem szeretnék értékelni vagy minősíteni a lakosság viselkedését. Inkább megnézzük jövőre, hogy változott-e, és ha igen, milyen irányba. Majd jelentkezünk. Addig is, ha van ötletetek, még mire kérdezzünk rá legközelebb, jelezzétek nekünk.
