Közeledik a húsvét. Hogyan ünnepeljük a húsvétot? Ünnepeljük-e egyáltalán? Mennyire igaz az, hogy vidéken még tartják magukat, de a városokból már kikoptak a hagyományok? Erre kerestük a választ egy rövid kis reprezentatív kutatásban, amit 2025 márciusában, nagyböjt elején, a hamvazószerdát követő héten készítettünk. A témáról 1000 főt kérdeztünk meg a 16-75 éves korosztályból.
Összességében a magyarok döntő többsége életében így vagy úgy jelen van a húsvét, csupán minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy egyáltalán nem tart semmilyen húsvéti szokást. Érdekes, hogy ez a szűk csoport nem mutat nagyon erős demográfiai karakterjegyeket. Bár van kismértékű kapcsolat, nem mondhatni, hogy sokkal többen lennének a hagyományokat teljesen kerülők Budapesten (20%) vagy a vidéki városokban (21%), mint a falvakban (17%). De a fiatalokra sem igaz ez különösebben. A legerősebb kapcsolat az iskolai végzettséggel mutatható ki, de az iránya sem feltétlenül az, amit esetleg gondolnánk: inkább az alacsonyabb végzettségűek azok, akik semmilyen szokást nem tartanak, míg a diplomások esetében a szokásokat nem tartók aránya ennél jóval alacsonyabb (13%).
Rákérdeztünk egyes konkrét szokásokra is. Úgy tűnik, a locsolkodás a magyarok több mint felénél még jelen van húsvétkor, 58% mondta, hogy ő vagy szűkebb családja tartja ezt a szokást. Itt sem találtunk igazán szóra érdemes eltéréseket demográfiai és regionális szempontokból, városokban és falvakban is nagyon gyakori a locsolkodás – bár azt már nem vizsgáltuk, hogy a locsolási gyakorlat kivitelezésében, a locsolásra használt segédanyagokban és a locsolóversek esztétikai értékében milyen területi eltérések lehetnek, most csak a locsolkodás előfordulásáról beszélünk.
A tojásfestés a második leggyakoribb húsvéti szokás, érthetően, hiszen a locsolkodáshoz kapcsolódik. Ugyanakkor közel 10% ponttal alacsonyabb értéket mértünk, mint a locsolkodás esetében, azaz van locsolkodás tojásfestés nélkül is, ezt a jelenséget valószínűleg legalább részben a csokitojás rovására kell írnunk.
A tojáskeresés már csak a lakosság negyedénél fordul elő, a fiatalabb és diplomás szegmensekben gyakrabban, de a város-falu eltérés itt sem erős.A kifejezetten keresztény hagyományok közül egyedül a nagypénteki böjt az, amit viszonylag sokan, közel a lakosság negyede (23%) tart meg, míg a teljes nagyböjtöt csak 7% vállalja be. Csekély, de érdekes különbségek rajzolódnak ki regionálisan: Nyugat-Magyarországon a barkaszentelést és a nagyböjtöt átlag felett említették, a pászkaszentelést pedig inkább Észak-Alföldön jelölték többen, ami az egyes keresztény közösségek jelenlétének eltérő arányaiból eredhet.
Enni viszont mindenki eszik. Az ünnepi ételek egyrészt változatosak, másrészt éppen, hogy nem. Ezt úgy kell érteni, hogy a sonka és a főtt tojás kimagaslóan sok család asztalán ott van, öt családból négyben. A kalács és a torma is nagyon általános. De ezen túl nagyon sok ételt jelöltek be a válaszadóink 15-30% körüli arányban, vagyis sokféle, családonként eltérő hagyományos étel van húsvétkor a különböző asztalokon. Feltűnő különbségek egyébként ebben sem találhatók falvak és városok között, talán csak annyi, hogy falvakban többféle asztalra kerülő ételt említettek.
„Mostanában már egyre többen elutaznak húsvétkor”
– halljuk ezt már évek óta. Tényleg így van? Mennyire van így?
Idén 7% tervez elutazni, míg 75% otthon akar maradni húsvétkor, és 18% még nem tudja, elutazik-e vagy sem. Ez utóbbi szám meglehetősen magas, ami azt jelzi, hogy van nyitottság a húsvéti utazásra, de a konkrét tervek, vagy éppen lehetőségek ehhez hiányoznak. A fiatalok, valamint a budapestiek körében a legmagasabb az utazást tervezők aránya. Ugyanakkor ez korántsem jelenti, hogy ennyien vesznek ki szállást, csupán egyharmaduk tervez szállást foglalni, a többiek rokonokhoz, barátokhoz utaznak, vagy éppen a nyaralójukba mennek – ez utóbbi különösen a budapestiekre igaz. Tehát ha a híradásokban azt halljuk, hogy tele vannak a szállodák, azért ne gondoljuk majd, hogy senki nem maradt otthon, sőt.
A húsvét jó alkalom a vendégjárásra, és ezzel a magyarok enyhe többsége él is, de majdnem felük, 43% sem vendégeket nem fogad, sem vendégségbe nem megy. Mivel ennél jóval alacsonyabb az elutazók aránya, így azt kell mondani, hogy van egy jelentősebb réteg, aki húsvétkor egyszerűen otthon marad a szűk családjával, nekik ebből a szempontból ez egy egyszerű hosszú hétvége.
Jó locsolkodást kívánunk!
