Nem kérünk az óraátállításból

 

Október végén ismét visszatekertük óráinkat, és áttértünk a téli időszámításra. Ilyenkor újra és újra középpontba kerül az a kérdés, vajon szükség van-e minderre? Szeretjük-e vagy sem az évente kétszeri óraátállítást, látjuk-e ennek értelmét, avagy épp ellenkezőleg: szívesen megszabadulnánk ettől a hagyománytól.

A médiában vagy akár az ismerőseink körében elhangzó vélemények alapján úgy tűnik, azok vannak többségben, akik lemondanának a kétféle időszámításról, és az NRC friss – épp a mostani átállás idején készült – felmérése egyértelműen megerősíti ezt a hipotézist.

Az adatok szerint a 18-59 éves magyar lakosság közel felének okoz problémát az óraátállítás, és ez szinte minden esetben valamilyen egészségügyi problémát (is) jelent. Ez sokaknál „csupán” fáradtság, kimerültség formájában, lehangoltságban, rossz hangulatban, vagy a koncentrációs képesség hiányában ölt testet, de nem ritkák az ennél egyértelműbb vagy akár súlyosabb tünetek sem: alvászavarral minden harmadik ember küszködik az átállás ideje alatt, emésztési zavarokról, illetve szívproblémákról pedig 4-4 százalék számol be.

A problémák valamivel nagyobb arányban érintik a nőket, mint a férfiakat, és az idősebb korosztályok (főleg az 50 felettiek) is érzékenyebbek, mint a fiatalok. Az azonban egyértelmű, hogy a fenti tünetek következményeinek – ami a balesetek valószínűségének növekedését is jelenti – azok is ki vannak téve, akik közvetlenül nem érzékelik az óraátállítás hatásait.

Ezért talán nem is meglepő, hogy a nagy többség szívesen eltörölné az óraátállítást. A megkérdezettek 82 százaléka ért egyet azzal a – már az Európai Bizottságban is felvetett – javaslattal, miszerint az EU tagállamaiban egységesen eltörölnék a téli időszámítást, és ezzel az órák állítgatásának rendszerét. Amihez tehát csupán minden ötödik honfitársunk ragaszkodna; többségükben olyanok, akik nem érzékelnek – egészségügyi vagy más – negatív hatásokat az átállást követően.

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei

Hatékonyak a non-spot hirdetések

Az NRC kutatásából kiderül, hogyan ítélik meg a tévénézők a non-spot hirdetéseket. Jobban kedveljük-e őket, mint a reklámszpotokat? Hatékonyak-e ezek a megjelenések?

Fenntarthatóság és a magyar fogyasztó

Elkészült az NRC fenntarthatósági kutatása, amely azt járta körül, milyen ismeretei, attitűdjei vannak a magyaroknak az egyes környezeti problémákkal és a környezettudatossággal kapcsolatban, mit gondolnak a felelősségről, és hogyan jelenik meg a fogyasztók, vásárlók döntéseiben, szokásaiban a fenntarthatóságra való törekvés.

Változó tartalomfogyasztás

Hogyan alakultak át az elmúlt egy évben a tartalomfogyasztási szokásaink, és tartósak maradnak-e ezek a változások? Mi az oka annak, hogy a lineáris tévézés még mindig jelentős részt hasít ki a médiafogyasztásra szánt időnkből, és vajon veszélyt jelent-e rá a streaming platformok erősödése? Egyáltalán, mit látunk a VOD szolgáltatások terén: nyertese lesz-e a pandémiának a Netflix és az HBO GO?

ExperienceConra hangolva: Miért egyre fontosabb az ügyfélélmény?

Mi az az ügyfélélmény, miként lehet tervezni, de főként hogyan lehet úgy menedzselni, hogy az üzleti hasznot hozzon a vállalatoknak? Ezeket a kérdéseket járja körül az ExperienceCon, Közép-Európa első ügyfélélmény konferenciája. Kurucz Imre és Klenovszki János az esemény egyik szervezőjével, Káli Györggyel beszélgetett a témáról, és arról, mi (lehet) a kutatás, mérés szerepe a CX megértésében, tervezésében.