Nem kérünk az óraátállításból

Október végén ismét visszatekertük óráinkat, és áttértünk a téli időszámításra. Ilyenkor újra és újra középpontba kerül az a kérdés, vajon szükség van-e minderre? Szeretjük-e vagy sem az évente kétszeri óraátállítást, látjuk-e ennek értelmét, avagy épp ellenkezőleg: szívesen megszabadulnánk ettől a hagyománytól.

A médiában vagy akár az ismerőseink körében elhangzó vélemények alapján úgy tűnik, azok vannak többségben, akik lemondanának a kétféle időszámításról, és az NRC friss – épp a mostani átállás idején készült – felmérése egyértelműen megerősíti ezt a hipotézist.

Az adatok szerint a 18-59 éves magyar lakosság közel felének okoz problémát az óraátállítás, és ez szinte minden esetben valamilyen egészségügyi problémát (is) jelent. Ez sokaknál „csupán” fáradtság, kimerültség formájában, lehangoltságban, rossz hangulatban, vagy a koncentrációs képesség hiányában ölt testet, de nem ritkák az ennél egyértelműbb vagy akár súlyosabb tünetek sem: alvászavarral minden harmadik ember küszködik az átállás ideje alatt, emésztési zavarokról, illetve szívproblémákról pedig 4-4 százalék számol be.

A problémák valamivel nagyobb arányban érintik a nőket, mint a férfiakat, és az idősebb korosztályok (főleg az 50 felettiek) is érzékenyebbek, mint a fiatalok. Az azonban egyértelmű, hogy a fenti tünetek következményeinek – ami a balesetek valószínűségének növekedését is jelenti – azok is ki vannak téve, akik közvetlenül nem érzékelik az óraátállítás hatásait.

Ezért talán nem is meglepő, hogy a nagy többség szívesen eltörölné az óraátállítást. A megkérdezettek 82 százaléka ért egyet azzal a – már az Európai Bizottságban is felvetett – javaslattal, miszerint az EU tagállamaiban egységesen eltörölnék a téli időszámítást, és ezzel az órák állítgatásának rendszerét. Amihez tehát csupán minden ötödik honfitársunk ragaszkodna; többségükben olyanok, akik nem érzékelnek – egészségügyi vagy más – negatív hatásokat az átállást követően.