„123 éve nem volt annyira meleg nyár, mint az idei.” „Európában és globálisan is 2024 nyara volt a legmelegebb.” „Soha nem volt még ilyen forró nyár Magyarországon.” Csak néhány szalagcím a tavalyi nyárra reflektálva, ami már távolinak tűnhet, de nyár idén is lesz, kérdés, hogy milyen.
A HungaroMet közlése szerint 2024 nyarának középhőmérséklete országos viszonylatban 2,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot1. Nem csak mi küzdöttünk a meleggel, Európa egészére nézve augusztusban 1,57 fokkal mértek magasabb hőmérsékletet, mint a kontinens átlag 1991-2020 között2. Joggal tehetjük fel a kérdést: mit gondol a lakosság a saját bőrén tapasztalt melegről, látunk-e bármilyen viselkedés változást, ami a szezonális utazási szokásaikat illeti?
Hogyan éltük meg a nyarat? Milyenek a kilátások?
A nyári időjárásról, előrejelzésről, hőhullámokról szóló cikkek alatti kommentszekciókban két jellemző attitűddel lehetett találkozni: a „nyáron meleg van”, vagyis nincs itt semmi látnivaló, illetve az „ez már nem nyár, ez már túlzás” típusú állásponttal. A 2024 szeptemberében lefolytatott reprezentatív kutatásunk alapján utóbbi csoport van többségben a 16-75 éves magyar lakosságon belül.
A HungaroMet értékelése alapján 2024 nyarán 53 hőségnapot rögzítettek (átlag feletti ebben a tekintetben is az idei nyár), amikor is a hőmérséklet elérte a 30 Celsius fokot. A tudományos besorolásnál a lakosság egyébként valamivel megengedőbb a hőséggel kapcsolatosan, átlagosan 33 fok körül van az a pont, ahonnan már kellemetlenné válik a meleg. Nem mondhatjuk tehát, hogy ne fogadnánk el, hogy nyáron meleg van, de a lakossági tűréshatárnál melegebb napokból is több volt 2024 nyarán, mint a korábbi években. A melegedést érzi a magyar lakosság, a 16-75 évesek 84%-a úgy érzi, hogy egyre melegebbek a nyarak.
A lakosság jelentős többsége (87%) egyetért azzal, hogy a tavalyi nyár már túlságosan meleg volt (61% kifejezetten így élte meg), nem meglepő így az sem, hogy magas azok aránya is, akik számára volt olyan meleg is a nyár során, ami már egyenesen élvezhetetlenné tette az adott napo(ka)t (77%). Elképesztően magas számok.
A nyári időjárás és annak megélése a hőérzetünk mellett az általános jóllétünkre is rányomhatja a bélyegét. A megkérdezettek 55%-45%-ban oszlanak meg abban a tekintetben, hogy hogyan értékelték az elmúlt nyarat, összességében inkább jónak vagy rossznak látták azt. Az időjárást túlontúl melegnek érzők esetében már inkább a nem felé billen a mérleg, ők azok, akik nyarát még a lakáson belül is megnehezíthette a hőség – körükben alulreprezentáltak a klimatizált lakóhellyel rendelkezők. Az is beszédes, hogy a nyarukkal elégedetlenek spontán megnevezett indokai között kiemelkedik a hőség.
A hőség megélésében egészségügyi és életkori jellemzők is szerepet játszhatnak – a fiatalabb korosztály ingerküszöbe magasabban van, mint az idősebbeké. A 16-29 éves korosztály közel fele (48%) nyilatkozott úgy, hogy számára nincs olyan, hogy már túl meleg, ez az arány a 60-75 évesek körében 22%. Itt persze nem arra szeretnénk utalni, hogy alapvetés, hogy a fiatalok jobban tűrik a hőséget, sokkal inkább arra, hogy aki eleve már egy melegedő korszakba született bele, annak esetleg kevésbé tűnhet radikálisnak a nyár, mint a már több évtized nyarát megélőknek.
Bár vannak, akik az időjárást és a nyarat összességében is inkább kedvezően ítélték meg, még az ő életükre is hatással volt a meleg – 65%-uknál! előfordult, hogy a meleg miatt lemondtak egy programot/nem mentek el egy programra. Ez az arány még magasabb azok körében, akik szerint egyértelműen túl meleg volt a 2024-es nyár (79%).
Nem csak a mindennapi programokra van hatással az időjárás, de lassan az utazások, nyári szabadságok, nyaralások megtervezésére is.
Mit hozhat a jövő az utazási viselkedésben?
Ha az egyes évszakokat vizsgájuk, akkor az „elszökés a meleg(eb)be” előnyt élvez a hűvösebb éghajlatú helyre tervezett kirándulásnál, kivéve a nyár esetében. A 16-75 évesek 40%-a hazaival kb. megegyező éghajlatra menne szívesen nyáron – ez az utóbbi évek időjárását tekintve semmiképpen sem tekinthető egy hűvös desztinációnak -, de 41% vágyik rá és szíve szerint a hazai nyári hőfoknál hűvösebbet keresne (minél idősebb valaki, ez annál inkább igaz rá). Ez persze csak elképzelés, a nyaralások, kirándulások megszervezésében az anyagiaknak döntő szerepük van. Az elérhető és a vágyott nem mindenkinél fedi egymást, mindenesetre úgy tűnik, hogy nem csak a télből a nyárba, de a nyárból a hűvösebbre is van igény – legalábbis, ha az utazási büdzsé megengedi.
A turizmus időszakos sajátosságaihoz hozzátartozik, hogy a nyár egy speciális időszak, amikor a gyerekek szüneten vannak, a dolgozók többsége is ide időzíti a hosszabb szabadságok kivételét, ez a tipikus nyaralási időszak. Vannak olyan elképzelések, melyek szerint a későbbiekben a nyár szerepe csökkenhet a turizmusban és a szabadságok, utazások egy része átkerülhet a nyári időszakon kívülre. Az aktív lakosság többsége (64%) nem osztozik egyelőre ebben az elképzelésben, úgy gondolja, hogy mindenképpen nyáron venné ki a szabadságát és megy/menne nyaralni (ezt olyan adottságok is befolyásolják, mint a nyári szünetek, az adott válaszadó munkahelyének a szabadságok kivételére vonatkozó szabályai stb.), de van egy olyan, kb. 1-1,5 milliós réteg, aki nem tartja elképzelhetetlennek és akár már el is kezdte átütemezni azt, hogy mikor és hogyan „nyaral” (ebbe beleértendő természetesen az is, aki szeptemberben üdül, de van egy olyan kör, aki elmozdul(t) a klasszikus június-július-augusztus nyaralási időszaktól vagy az év folyamán több kisebb részletben ütemezi azt be).
Rövid kitekintés: mennyire aggasztó a felmelegedés? Merre tart a világ?
Arról, hogy az évszázad végéig akár több fokkal is emelkedhet Magyarország átlaghőmérséklete (az 1971-2000-es időszakhoz képest), a lakosság közel háromnegyede hallott – ők jellemzően (72%-uk) aggasztónak is vélik. A fiatalabb korosztályban (16-29 évesek) alacsonyabb az ismeretarány és az aggodalom is, az életkor növekedésével párhuzamosan emelkedik azok aránya, akiket nyugtalanít a jelenség. Ez nem azt jelenti, hogy a fiatalokat ne foglalkoztatná, de az idősebbeket még inkább.
Lezárásként álljanak itt Jane Goodall, etológus, antropológus, primatológus gondolatai, aki így kommentálta a világ és a 2024 novemberében Bakuban zajlott klímacsúcs eseményeit egy, a BBC-nek adott interjújában: „Még van egy kis időnk arra, hogy lassítsuk az éghajlatváltozás folyamatait és a biodiverzitás eltűnését, de ez az időkapu záródik. Ha nem fogunk össze, és nem írunk elő szigorú szabályokat arra vonatkozóan, hogy az emberek mit tehetnek a környezettel, ha nem távolodunk el gyorsan a fosszilis tüzelőanyagoktól, ha nem szabunk gátat az ipari mezőgazdaságnak, az tönkreteszi a környezetet, a talajt, mindez pedig pusztító hatással van a biodiverzitásra – így pedig a jövő kudarcra van ítélve.”3
Források:
1 https://www.met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=3469
2 https://ng.24.hu/fold/2024/09/13/2024-nyara-legmelegebb/
3 https://www.bbc.com/news/articles/c93qvqx5y01o
