Kütyühasználók az adott élethelyzetekben
Az okostelefon és a táblagép egyre inkább része életünknek. Sokan ezekkel az eszközökkel fekszenek és kelnek, sőt még a mellékhelyiségbe is magukkal hurcolják őket. De mit is jelent az, hogy sokan? És milyen veszélyeket rejthet magában az, hogy bizonyos élethelyzetekben előtérbe került ezeknek az eszközöknek a használata?
Bizonyára nagyon sok kedves olvasó emlékszik az „Így használjuk kisképernyős eszközeinket” cikksorozatunk első cikkéből még arra, hogy is állunk mi magyar internetezők a „small screen” eszközök penetrációját illetően. Azok számára, akiknél ezek az adatok esetleg a feledés homályába vesztek, íme egy kis ismétlés: összességében a 18-69 éves internetezők 58%-a birtokol valamilyen kisképernyős, internetképes eszközt, okostelefonnal 54%-uk rendelkezik, míg tablettel 16%-uk. A két kütyü közül legalább az egyiket 51%-uk használja internetezésre, ők jelentik az NRC „small screen” internetezői kutatásának célcsoportját. Őket faggattuk tehát részletesen arról, hogy mit, hogyan, miként és milyen helyzetekben tevékenykednek okoskészülékeiken.
A féléves rendszerességgel ismétlődő kutatássorozat első hullámának adatfelvétele 2014. februárjában zajlott. A „small screen” internetezőkre vonatkozó eredmények az NRC 500 fős, a kisképernyőn internetező 18-69 évesekre reprezentatív mintájából származnak, míg a penetrációs adatok ennek a mintának az alapjául szolgáló, teljes internetezői lakosságra vonatkozó kérdésblokkból.
Korábbi cikkünkben az applikációk használatáról számoltunk be részletesen, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ilyen szempontból nem használjuk (ki) okosan ezeket az eszközöket, hiszen az okostelefonon és/vagy tableten internetezők kétötöde nem töltött még le ötnél több alkalmazást készülékére, valamivel több mint tizedük pedig egyet sem. De vajon mennyire élünk azzal a lehetőséggel, hogy ezek az eszközök „mobilak”, azaz elméletileg bárhol és bármikor előkaphatja az ember őket egy kis internetezés céljából?
Élethelyzetek – Ha hív a természet, készen állunk-e arra, hogy „visszahívjuk”?
Az okostelefon manapság annyira nélkülözhetetlen része lett életünknek, hogy sokan még olyan szituációkban is használják, amelyek mások számára akár furcsának is tűnhetnek. Például a mániákus, WC-n újságot olvasókat egyre nagyobb arányban váltják fel azok, akik a papírt (szerencsére még nem a WC-papírt) valamilyen kisképernyős, internetképes eszközre cserélik. Ötből két small screen internetezővel (37%) esett meg az az elmúlt hónapban legalább egyszer, hogy magával vitte a mellékhelyiségbe okostelefonját vagy tabletjét internetezés céljából, ugyanez a „jelenség” a munkahelyi WC-k esetében pedig 21%-ukkal fordult elő. Összességében a két típusú (otthoni és munkahelyi) toileten 39%-uk nyomkodja valamelyik okoskészülékét. A várakozásoknak megfelelően a férfiak körében valamelyest magasabb a WC-n kütyüzők aránya, mint a nők esetében (44% vs. 34%). Érdemes lehet ugyanakkor mindenkinek körültekintőnek lennie a WC-n történő kisképernyős eszközhasználattal kapcsolatban. A műfaj művelőinek elsősorban azért, mert elég nagy a „pottyanásos” balesetek valószínűsége, az amerikai Staples áruházlánc által végzett felmérés eredménye alapján ugyanis már minden ötödik emberrel előfordult az, hogy a WC-ben landolt a telefonja. A másik kockázati faktor egy brit fogyasztóvédelmi kutatás alapján az, hogy több a súlyos fertőzést okozó baktérium az okostelefonokon és táblagépeken, mint a vécék ülőkéjén, ami alapvetően a felgyorsult életmódhoz köthető: ahhoz, hogy mosatlan, maszatos kézzel nyúlunk okoskészülékeinkhez, és ehhez természetesen hozzátesz az is, hogy a mellékhelyiségbe is magunkkal visszük ezeket az eszközöket, nem foglalkozva ennek higiéniás vonzataival. Így nem csak azok tartoznak a veszélyeztetett körbe, akik felelőtlenül szaporítják készülékükön az enterobaktériumok számát, hanem azok is, akik kölcsönkérik, és hozzáérnek ezekhez az eszközökhöz.
De lépjünk egy kicsit túl ezen a szélsőséges élethelyzeten, és nézzük meg, hogy milyen körülmények között használjuk még rendszeresen a vizsgált készülékeket. A legtöbbekre jellemző szituáció az „ágyban, párnák közt” történő használat; a small screen internetezők 61%-ával fordult elő az elmúlt egy hónapban, hogy este, az ágyban használt valamilyen okoskészüléket közvetlenül az elalvás előtt internetezés céljából; míg a reggeli, közvetlen felkelés utáni használat 48%-ukra jellemző. Első ránézésre aggasztónak tűnhet ez az adat, amennyiben azon kezdünk el gondolkozni, hogy miként hathat ez az egyébként is fogyatkozó magyar népességszámra. Második ránézésre is az, ha egy kicsit utánaolvasunk a témának, és megtaláljuk például a Harris Interactive felmérésének eredményeit, ami alapján egyre több amerikai tudna szex nélkül élni, okostelefon nélkül viszont egyre kevesebben. A helyzetet egy kicsit szépíti, és reménytelibbé teszi talán az, hogy egyre több olyan applikáció érhető el, amely segít feldobni szexuális életünket.
Nap mint nap belefutunk a tömegközlekedési eszközök megállóiban is okoskészülékeket nyomkodó emberekbe, akik néha annyira belemerülnek egy-egy játékba vagy a böngészésbe, hogy az utolsó pillanatban, már-már pánikszerűen kapaszkodnak fel a megállóba érkező járműre. Ez sem véletlen, sőt elég nagy a valószínűsége, hogy összeakadunk ilyen emberekkel, hiszen a kisképernyős eszközökön internetezők 57%-ával fordult elő az elmúlt hónapban az, hogy valamelyik közlekedési eszköz megállójában a kütyüjén internetezve ütötte el a várakozási időt.
A legtöbb „kütyün internetezőt” sorrendben az ágy és a megállók után munkahelyeken/iskolákban (56%) és a TV-k képernyői előtt (53%) találhatunk. Az utóbbi talán azért érdekes különösen, mert sokan azt gondolnák, hogy a tévéműsoroknak önmagukban is elégendőnek kellene lenniük a figyelem lekötésére. Ez sokak esetén nem így van – egyre jellemzőbb a multimédiás eszközök párhuzamos használata. Ilyen típusú párhuzamos használat inkább jellemző a nőkre, mint a férfiakra (60% vs. 47%), ami nem meglepő, sőt megerősíti azt a tudományos tényt, hogy a nők egyszerre több dologra is tudnak koncentrálni.
Mint látható, a kisképernyős eszközök egyre inkább részesei a mindennapjainknak. De hová fajulhat vajon még ez a jelenség? Eljöhet-e az az idő, amikor a többség már a házimunkát sem lesz képes elvégezni anélkül, hogy közben okoskészülékét nyomkodja? Ez jelenleg még „csak” 25%-ra, míg a sportolás közbeni használat 8%-ra – vagyis a testmozgás végzők alig ötödére – jellemző. Könnyen előfordulhat azonban, hogy pár év múlva már az edzőtermi gépek használata során vagy futás közben is evidencia lesz, hogy izzadságcseppjeink okoskészülékeinkre folynak.
***
Kütyühasználattal kapcsolatos cikkeink itt olvashatók.
