Így használjuk kisképernyős eszközeinket I.

molnar-judit-tavkozles

Nem használjuk (ki) okosan okoskészülékeinket, legalábbis ami az applikáció használatot illeti, biztosan nem. Az okostelefonon és/vagy tableten internetezők kétötöde nem töltött le még ötnél több alkalmazást készülékére, valamivel több mint tizedük pedig egyet sem.

A 18-69 éves magyar internetezők 54%-a rendelkezik okostelefonnal, 16%-uk pedig tablettel. Összességében a kettő közül bármelyik, „small screen” internetezésre alkalmas eszközt 58%-uk birtokol. A táblagép ugyanakkor jellemzően nem jár egyedül, a tablet tulajdonosok háromnegyedének ugyanis van okostelefonja is. Internetezésre az okostelefonját közel minden második hazai internetező (47%) használja, míg táblagépét kevesebb mint minden hatodik (15%), összességében a két okoskészülék közül legalább az egyiket pedig 51%-uk. Ők jelentik az NRC „small screen” internetezői kutatásának célcsoportját.

A féléves rendszerességgel ismétlődő kutatássorozat első hullámának adatfelvétele 2014. februárjában zajlott. A „small screen” internetezőkre vonatkozó eredmények az NRC 500 fős, a kisképernyőn internetező 18-69 évesekre reprezentatív mintájából származnak, míg a penetrációs adatok ennek a mintának az alapjául szolgáló, teljes internetezői lakosságra vonatkozó kérdésblokkból.

Az NRC „small screen” internetezői kutatásának célja, hogy féléves rendszerességgel bemutassa, a kisképernyőn internetezők mikor, milyen élethelyzetben, mire használják az okostelefonjukat/táblagépüket, milyen alkalmazásokat töltenek le, melyekért fizetnek vagy fizetnének, milyen típusú internetes és nem internetes tevékenységeket folytatnak ezeken az eszközökön stb. Cikksorozatunkban még arról is lerántjuk majd a leplet, hányan interneteznek kütyüjeiken a mellékhelyiségben ücsörögve. De ne szaladjunk ennyire előre… Mostani cikkünkből az okoskészülékeken történő applikációhasználattal kapcsolatban lehetünk okosabbak.

Applikációk – Állítólag a kisképernyős eszközök motorja, vagy mégsem?

Manapság gyakorlatilag nincs olyan területe az életünknek, amelyhez kapcsolódóan ne tudnánk letölteni valamilyen alkalmazást akár az okostelefonunkra, akár a táblagépünkre. Szinte mindenkinek vannak is kedvenc alkalmazásai. A kisképernyőn internetezők körében a legnépszerűbbek toronymagasan a Facebook és a Viber alkalmazások. Ezeket követik, de már jóval lemaradva az Időkép, a Facebook Messenger és a Youtube. (A legnépszerűbb alkalmazások listáját lásd a mellékelt ábrán.)

De mégis mennyire vagyunk aktívak az alkalmazások letöltésében, használatában? Tényleg az appok a leginkább meghatározó szereplői az okostelefon-használatnak?

A kisképernyős internetezésre alkalmas készülékeken internetezők körében tízből kilencen (88%) töltöttek már le alkalmazást készülékükre. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy igencsak aktívak ezen a téren a felhasználók, a letöltött applikációk számát is vizsgálva ugyanakkor kiderül, hogy relatíve sokan (34%) vannak körükben azok, akik viszonylag kevés, öt vagy annál kevesebb alkalmazást töltöttek le eddig. A kisképernyőn internetezők közül csak minden negyediket lehet igazi „heavy usernek” titulálni ebből a szempontból, ők azok, akik húsznál több alkalmazást is letöltöttek már eszközeikre.

A legtöbbek által letöltött alkalmazástípus nem meglepő módon a játék, a small screen internetezők közel kétharmada (64%) töltött már le ebbe a kategóriába tartozó alkalmazást. A letöltési ranglista sorban következő szereplői a közösségi-, időjárás -, és a különböző chat alkalmazások, ezeket a típusokat célcsoport mintegy fele letöltötte már okoskészülékre.

A fizetős alkalmazások igénybevétele egyáltalán nem jellemző a hazai felhasználókra, kevesebb mint minden ötödik (17%) kisképernyőn netező adott már ki pénzt alkalmazásért, az elmúlt negyedévben pedig mindössze 9%-uk. Egy másik beszédes adat lehet a fizetős applikációk „szegényes” piacával kapcsolatban az is, hogy az ilyet letöltők jelentős része (43%) nem adott még ki alkalmazásért 500 Ft-nál nagyobb összeget. A tapasztalati adatok azt mutatják, hogy a fizetős alkalmazásokkal kapcsolatos egyik legnagyobb probléma – természetesen azon kívül, hogy fizetni kell értük – az, hogy általában nincs belőlük ingyenes tesztverzió, vagy nincs arra lehetőség, hogy az ember „visszaadja” és visszakérje a pénzt, mint például tehetjük ezt azokkal a ruhákkal, amelyek nem méretpontosak. Pedig ilyesfajta igény bizonyosan lenne a felhasználók körében, hiszen azoknak, akik áldoztak már pénzt alkalmazásért, több mint fele számolt be arról, hogy van olyan fizetős alkalmazása, amelyet már nem használ.

A fizetős applikációk közül leginkább szintén a játékok tarolnak: minden második olyan felhasználó, aki fizetett már alkalmazásért, adott már ki pénzt játék applikációért. Ezt jóval lemaradva követik a zenelejátszó -, térkép-navigációs -, a mobil irodai és a különböző praktikus (pl. zseblámpa, páratartalom-m vagy, magasságmérő) alkalmazások, melyekre minden tizedik applikációért fizető felhasználó költött már.

De hova tovább alkalmazás- és tartalomfejlesztők? Milyen típusú alkalmazásokat éri meg leginkább kínálni az App Marketeken? A kutatás tapasztalata alapján továbbra is az ingyenes, reklámokkal teletűzdelt alkalmazásokat, hiszen a fizetési hajlandóság a közeljövőre vonatkozóan is alacsonynak mutatkozik. A kisképernyős eszközökön internetezők körülbelül háromnegyede ugyanis nem mutat nyitottságot arra, hogy fizessen egy applikációért, még akkor sem, ha a vágyotthoz hasonló alkalmazást nem lehetne ingyen letölteni, vagy ha a fizetős verzióban az ingyenes letölthetőhöz képest több funkciót lehetne elérni. A fizetős applikációk reklámoktól való mentessége pedig még ennél is kevesebb felhasználót motivál a fizetésre.

Olvasson tovább! Még több cikket talál a témában itt.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
||

Több mint 6 millió internetező

  Az utóbbi egy évben folytatódott az internetpenetráció lassú növekedése – jelenleg a 15 évesnél idősebb magyar lakosság 73 százaléka internetezik, ami 2 százalékponttal

Nem kérünk az óraátállításból

  Október végén ismét visszatekertük óráinkat, és áttértünk a téli időszámításra. Ilyenkor újra és újra középpontba kerül az a kérdés, vajon szükség van-e minderre?