Kütyükörkép 2013Q1

molnar-judit-tavkozles

Ma már minden második hazai internetező mondhatja el magáról azt, hogy van valamilyen kütyüje. Míg 2013 első negyedévére az okostelefont birtoklók aránya elérte a 45%-ot, ami egy év alatt 11 százalékpontos növekedést jelent a smartphone-penetrációban, addig a táblagép-tulajdonosok aránya ez idő alatt megnégyszereződött. A kisméretű internetképes eszközök forradalma tehát tovább folytatódik…

Kinek milyen kütyüje van? Mikor és mire használják ezeket az eszközöket? Melyek a leginkább ismert és használt márkák? Milyen dinamikusan növekszik a különböző kütyük elterjedtsége, a használat intenzivitása? Ezekre és még sok más kérdésre ad választ az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. Gadget-kutatássorozata. A negyedévente megismétlésre kerülő kutatássorozat 2011 harmadik negyedévében indult el. A jelenlegi hullám adatfelvétele 2013 februárjában zajlott, 1000 fős mintán, a 18‒69 éves internetezők körében.

Mi változott egy év alatt?

Összességében a hazai internetezők 51%-a tartozik a kütyütulajdonosok körébe, azaz ennyien rendelkeznek az okostelefon, táblagép, netbook és e-könyvolvasó legalább egyikével. Egy évvel ezelőtt ez az arány még 38% volt, míg másfél évvel ezelőtt (a kutatássorozat indulásakor) pedig 31%.

A legelterjedtebb kütyünek az okostelefon számít, amivel jelenleg az internetezők 45%-a rendelkezik. Az elmúlt fél évben 5 százalékponttal nőtt az arányuk, míg az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest pedig 11 százalékponttal. A növekedés üteme tehát lassul, de még mindig jelentős: nagyjából félévente minden tizedik hagyományos mobilhasználóra jellemző az, hogy lecseréli régi mobilkészülékét egy új, internetképes darabra. A penetráció növekedési ütemének lassulása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az eladott okostelefon-készülékek számának növekedési üteme is lassult volna, hiszen relatíve sokan vannak – a jelenlegi okostelefon-tulajdonosok 15%-a –, akik már nem az első smartphone-jukat használják, hanem a legutóbbi vásárlás során már egy okostelefont cseréltek le egy újabbra, modernebbre. Ők döntően azok közül az „első generációs” okostelefon-használók közül kerülnek ki, akik a korábbi okostelefon-készüléküket még 2010 előtt vásárolták.

A legdinamikusabban terjedő kicsi, modern, high-tech eszköz a táblagép: egy év alatt 2%-ról 9%-ra emelkedett a tablettulajdonosok aránya, tehát gyakorlatilag több mint négyszer annyi hazai internetező birtokol ilyen eszközt, mint tavaly ilyenkor. Az e-könyvolvasó esetén is növekedés tapasztalható: 2%-ról 4%-ra emelkedett 2012 első negyedévéhez képest az arányuk. Népszerűség szempontjából a kütyük közül egyedül a netbook tekinthető kakukktojásnak: ennél az eszköznél nem látható növekedés az elmúlt egy évben, jelenleg 6% birtokol ilyen eszközt.

A „kütyütulajdonlás” demográfiai jellemzőit tekintve megfigyelhető, hogy míg egy évvel ezelőtt és korábban is ez egy sokkal inkább „férfias vonás” volt, mostanra ez a különbség eltűnőben van, és mára a kütyüvel rendelkezők aránya a nők körében (50%) megközelíti a férfiak körében mértet (52%). Továbbra is jellemző ugyanakkor, hogy leginkább a fiatal, magasabb végzettségű, fővárosban élők körében találhatunk olyan embereket, akik elmondhatják magukról azt, hogy birtokolnak legalább egy ilyen eszközt.

A kütyühasználat természetes velejárója az internethasználat, hiszen tízből kilenc kütyütulajdonos legalább alkalmanként internetezik is az eszközén, közel kétharmaduk pedig rendszeresen csatlakozik a világhálóhoz a kisméretű internetképes eszközén keresztül. S bár nem mondható az, hogy a kis képernyős internetezés miatt alapvetően csökkenne a PC-n, laptopon történő internetezéssel töltött ideje az embereknek, de minden második okostelefon-tulajdonossal előfordult már az, hogy olyankor, amikor lehetősége lett volna nagy képernyőn internetezni, ő inkább a kütyüjét választotta erre a célra.

Az okostelefon-használat ugyanakkor nem csak az internethasználat módjára van hatással, hanem a telefonon történő hagyományos funkciók igénybevételi gyakoriságára (hívásindítás, hívásfogadás, SMS-küldés) is. A smartphone-tulajdonosok valamivel több mint harmada ugyanis legalább alkalmanként kezdeményez interneten keresztül történő hívást (pl. VIBER-en vagy Gtalk-on keresztül) családtagjai, barátai felé, melynek a hagyományos hívásokra van kannibalizáló hatása. Minden második olyan felhasználó, aki legalább alkalmanként szokott interneten keresztül telefonhívást kezdeményezni, állítja ugyanis azt, hogy ezáltal kevesebb hagyományos hívást indít a készülékéről. Még többen vannak azok, akik az SMS-küldés helyett már inkább az interneten keresztül történő üzenetváltást részesítik előnyben; az okostelefon-tulajdonosok 85%-a váltott már így üzenetet valakivel, egynegyedük pedig rendszeresen ilyen módon (is) tartja a kapcsolatot ismerőseivel. Négyből három ilyen felhasználó állítja azt, hogy kevesebb SMS üzenetet küld az internetes üzenetváltási lehetőségnek köszönhetően, mint azelőtt.

HGI (Hungarian Gadget Index): 19,0

Annak érdekében, hogy negyedévente követni lehessen a kütyühelyzet változását a magyar internetezők körében, az NRC létrehozott egy olyan aggregált mutatószámot, az ún. Hungarian Gadget Indexet, amely egy számban sűrítve mutatja be a hazai internetes társadalom kütyükhöz fűződő viszonyát. Az index magába foglalja az okostelefonok, illetve egyéb kütyük penetrációját, illetve a kütyükön használt funkciók számát és a funkciók használatának gyakoriságát is.

A Hungarian Gadget Index az egyéni szinten elért gadget score-ok átlaga, amely 0‒100-ig vehet fel értékeket. (Példaként: 0-s gadget-score-t kap az, aki a négy vizsgált kütyü közül egyikkel sem rendelkezik. 100-as, azaz maximális gadget-score-t pedig az kaphat, aki 2 vagy több kütyüvel rendelkezik, és az eszközök által elérhető funkciók döntő többségét napi szinten használja.)

A hazai internetezők körében a HGI 2013 első negyedévében 19 ponton áll, amely az egy évvel ezelőtti értékhez képest 5 pontos növekedést jelent. Az index növekedése mögött a kütyüpenetráció (és azon belül is leginkább az okostelefon- és tablettulajdonosok arányának) emelkedése áll. Mivel nem figyelhető meg a kisméretű internetképes eszközökön történő internethasználat intenzivitásának emelkedése az előző év hasonló időszakához képest azok körében, akik használnak valamilyen kütyüt, így a HGI index ezen komponense nem járult hozzá az index emelkedéséhez.

A jövőbeli terveket figyelembe véve továbbra is az okostelefonnál várható a legnagyobb penetrációemelkedés. A jelenleg még hagyományos mobilkészüléket használók 27%-a nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező egy éven belül tervezi, hogy le fogja cserélni jelenlegi készülékét. Mivel a szolgáltatók mobiltelefon-kínálatában gyakorlatilag már csak okostelefonok szerepelnek, ezért feltételezhetően ezen emberek nagy része egy új okostelefonnal fog büszkélkedni egy éven belül. De hogy ténylegesen hogy is fog alakulni az okostelefonosok és egyéb kütyütulajdonosok aránya? Ezt teljes biztonsággal csak az NRC Gadget-kutatásának következő hullámaiból tudhatjuk meg…

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
lakáshitel

Lesz-e újra hitele a lakáshitelnek?

Az élénkülő lakáshitelezésről szóló hivatalos statisztikák, a bankok versengő lakáshitel-ajánlatai, a pénzügyi-szakmai fórumok optimizmusa a lakáshitelekkel szembeni lakossági bizalom lassú visszaépülését sejteti. De mégis

||||||||||

5 év múlva már okosvécén fogunk ülni?

[vc_row][vc_column][vc_column_text] Manapság lassan már minden „okossá” válik körülöttünk. Az okostelefonok, tabletek már az életünk részei, de emellett támadnak az okosórák, okoskarkötők, okosszemüvegek, okoshűtők és

Hat tipikus életpálya jellemző Magyarországon

Nincs már általánosan követendő értékrend: a magyar lakosság jellemzően hat eltérő modell alapján éli az életét – derült ki abból az egyedülálló életút-szegmentációs kutatásból,

pénzügy kutatás - CSOK

Szabad a CSOK… – de kinek kell?

A 2015. július 1-én bevezetett Családok Otthonteremtési Kedvezménye jelentősen bővítette a vissza nem térítendő állami támogatással megvásárolható ingatlanok és egyben a jogosultak körét is.