A magyarok számára mindig is nagyon fontos volt, hogy hol és hogyan laknak. Arra is érzékenyek, különösen 2022 óta, hogy milyen összeget látnak a rezsicsekkeken. A hitelek kamatai is magasabbak, mint amihez korábban hozzászokhattunk. A közelgő Otthonfelújítási Program így várhatóan érzékeny pontokon szólíthatja majd meg a magyar lakóingatlan-tulajdonosokat. Vagy nem?
A május eleji reprezentatív kutatásunk szerint 5 felnőttből 3 hallott az Otthonfelújítási Programról. Ez önmagában nem rossz arány, és nem is nagyon különbözik régiónként vagy településméret szerint.
Homályos otthonfelújítási részletek
A részletek ismerete azonban még nagyon homályos, bizonytalan. A 4 támogatott cél közül háromról (fűtéskorszerűsítés, nyílászáró-csere, szigetelés) sokan tudnak. A negyediket, a melegvíz-rendszer korszerűsítését talán érthetően kevesen említik, hiszen önmagában ezt ritkán újítják fel, a melegvíz-rendszer általában a fűtésrendszerhez kötődik, és nem is ez a legnagyobb, rezsiszámlákat emelő tétel.
Sok ugyanakkor a téves említés, például a tetőcserét vagy a bővítés, de akár az elektromos hálózat korszerűsítését is viszonylag sokan említi, ami arra utal, hogy a Otthonfelújítási Program kifejezetten energiahatékonysági célja még nem ment át teljesen, esetleg a korábbi, 3 milliós támogatási formával keverik.
Ennél nagyobb zavart látunk azonban a támogatás formáját illetően, hiszen csak az Otthonfelújítási Programról hallók harmada tudta helyesen megmondani, hogy ez támogatás és hitel kombinációja.
Olvasd el a lakástakarékpénztárak felmérésőről készült cikkünket is!
Ennél többen nevezték meg együttesen a támogatást külön és a hitelt külön, egyötöd pedig egyáltalán nem vállalkozott a kérdés megválaszolására. Bonyolultnak tűnik a támogatási forma, vagy legalábbis még kevéssé ment át, hogy miként működik.
Ezek után nem csoda, ha azok harmada, akik hallottak róla és van ingatlanuk is, egyáltalán nem tudja eldönteni, vajon jogosult-e rá. A többiek hasonló (32-38%) arányban gondolják, hogy jogosultak, vagy éppen nem. De ez lehet, hogy sokaknál inkább csak tipp, ugyanis a feltételek esetében még nagyobb a zűrzavar az emberek fejében, mint a támogatott célok esetében.
Csak 41% tudta helyesen, hogy ’90 előtt épült ingatlanokra lehet igényelni, míg 30% helytelenül, hogy csak családi házakra. A válaszadók negyede egyetlen feltételről sem tudta eldönteni, hogy vajon valóban feltétele-e az igénylésnek.
Egyelőre kivárunk az otthonfelújításokkal?
Akik hallottak is róla, jogosultnak is gondolják magukat és van is ingatlanuk, azok körében egyelőre úgy tűnik, hogy négyből egy lakástulajdonos venné igénybe a lehetőséget. Ez nem tűnik soknak (hiszen részben ingyen pénzről beszélünk), különösen, hogy csupán 9% az, aki biztosan tervezi ezt.
Természetesen az igénybevételi hajlandóság attól is függhet, hogy kinek mennyi az önereje, illetve a törlesztési képessége. Ehhez képest érdekes, hogy az igénybevételi tervek nem igazán függenek a jövedelemtől. Amitől nagyon függ, az az iskolázottság. Lehetséges, hogy az energiahatékonysági, környezeti beruházások inkább az iskolázottabbakat fogják meg, vagyis ez nem csupán anyagi-vagyoni-gyarapodási kérdés, hanem elvi, környezeti, fenntarthatósági kérdés is.Egyelőre tehát nem érezhető ugyanaz a „hájp”, mint amit annak idején a 3 milliós családi lakásfelújítási támogatásnál láttunk, sem a tájékozottság, sem az igénybevételi tervek kapcsán. Az otthontámogatási forma bonyolultsága nem kedvez az érdeklődésnek.
