Felpörögtek az események – adatok és kérdések az OpenAI–ról

Folytatásos cikksorozatunkban a hazai 18+ internetezők mesterséges intelligenciával, és az OpenAI nyelvi modelljével kapcsolatos első használati adatait, benyomásait közöljük.

Trackingjeinkben, visszatérő méréseinkben is érezni, hogy felpörögtek az események, úgy általában a fogyasztói életben, de minden héten mérhetnénk a mesterséges intelligencia kérdéskörben is. Jól szemlélteti a dolgot, hogy a május 16-án létrehozott, 1000 fős adatbázisunk részben elavult, hiszen május 10-én a Google bejelentette, hogy megjött a PalM2 nyelvi modell, ami már nem tudott bekerülni a mérésbe. Sőt, bejelentették a Geminit is, ami még képzés alatt áll, de alkalmas lesz multimodális értelmezésekre is, vagyis hangot, képet, így majd akár audiovizuális tartalmat is elemezni, értelmezni képes modell lesz.

Kapkodjuk a fejünket

Maga az a tény, hogy az internetezők 89%-a hallott már a mesterséges intelligencia kifejezésről is jól mutatja, hogy rendkívül gyorsan terjed az ezzel kapcsolatos információ a magyar internetezői társadalomban is, még akkor is, ha maga a mesterséges intelligencia terminus nem az elmúlt hónapokban jelent meg.

Ha így folytatjuk nyár végén már különféle MI szolgáltatások márkapiramisát hozzuk majd létre – s egyáltalán nem biztos, hogy ez csak költői túlkapás.

Ha a kipróbálók arányait nézzük, akkor néhány hónap alatt az internetezők körében a valamely mesterséges intelligencia alkalmazást kipróbálók aránya 25%-on áll.  Egyébként ennek a 25%-nak a fele a GPT nyelvi modelljét is használta már, tehát az MI kipróbálók gerincét valóban az ez év elején megjelent OpenAI szolgáltatás adja. Ez azért döbbenetes, mert pl. a Netflixnek ugyanehhez minimum kellett egy Covid, meg legalább 4 év plusz médiabüdzsé.

Ez a 13% azt jelenti, hogy

ma Magyarországon csak az OpenAI GPT valamely modelljét közel 7-800.000 ember kipróbálta már, ráadásul ennek a tömegnek a harmada, azaz 200-250.000 ember már most azt mondja, hogy rendszeresen használja a GPT-t.

Egyszóval Magyarországon is megállja a helyét az a széleskörben ismert állítás, hogy soha nem látott gyorsasággal terjed a ChatGPT, a következő hónapok mutatják majd meg, hogy meddig is képes tartani ezt az erőteljes növekedési dinamikát. A belépési küszöbnek/kritikus tömegnek nevezett jelenségen már rég (azaz 1-2 hónapja) túl vagyunk, ilyenkor ritkán szoktak már lufik kipukkadni szolgáltatások kapcsán. De semmi sincs kizárva.

Kik használnak MI alkalmazásokat?

Bizonyára mindannyian ismerünk legalább egy olyan embert, aki mindig elsőként vásárolja meg az új technológiai eszközöket, és mindig lépést tart a legújabb trendekkel. Ezek az emberek az „early adopterek”, akikre valahogy manapság kevesebbet figyelünk, már úgy szakmailag, hiszen véleményvezérségük szerepét számos más marketingeszköz, többek között MI jellegű megoldások vették át.

A ChatGPT viszont tipikusan olyan terep, ahol ezek az emberek jól tudnak működni, hiszen nehéz elképzelni olyan early-adoptert, akinek nem áll rendelkezésre internetkapcsolat, no meg egy laptop. Máris elérkeztünk a ChatGPT gyors terjedési ütemének egyik teljesen triviális okához: itt nem kellett pénz, mint mondjuk egy újonnan vásárolt okostelefon felfedezéséhez.

A fiatalok fele már kipróbálta

Jellemzően az „early-adopoterkedéshez” pénz kell, így általában a 30-40-es budapesti, magasan edukált réteget aggattuk fel ezzel a címkével, hiszen nekik van vásárlóerejük. Most azonban teljesen mást látunk,

hiszen ingyenesen (is) elérhető MI szolgáltatásokról van szó, teljesen egyértelmű, hogy az AI early-adopterség egyik legfontosabb kritiériuma: a fiatalság.

Azt már tudjuk, hogy a GPT-hez hasonló terjedési dinamikájú „szoftvert” még nem látott az emberiség, de tulajdonképpen a „fiatalságában” is meghökkentően speciálisnak látszik. A kipróbálok 69%-a ugyanis a 18-39 éves korosztályból kerül ki. De talán még ennél is látványosabb eredmény, hogy

a 18-29 évesek 47%-a kipróbált már valamilyen AI alkalmazást.

Ebben természetesen kiemelt szerepet játszik a GPT-modell, ennek a nagyon fiatal korosztálynak negyede kipróbálta már a szoftvert és 15%-uk rendszeresen is használja azt. Alig néhány hónappal a felbukkanása után, ez egészen gyors felfutásnak minősíthető. A 15 évvel ezelőtti adatbázisaink alapján a YouTube és a Facebook volt az, ami ilyen fiatalos profillal indult, csak nem voltak ilyen gyorsak – a szintén ingyenes YouTube-nak kb. tízszer ennyi időre volt szüksége Magyarországon, igaz, az internetpenetráció is sokkal alacsonyabb volt. És itt nem pusztán arról van szó, hogy van egy korosztály, aki most a suliban az AI-val irattatja meg a dolgozatát és fejtörést okoz a tanároknak.

Ez a generáció, az első mérésünk adatai alapján, ezekben a pillanatokban tanulja meg, hogy az aktuális sulis problémáira kiválóan használható az AI és ezt a megoldási stratégiát tovább fogják vinni a munkahelyre is.

A jövőt mindig a fiatalok döntik el, így történt a YouTube-bal, Facebookkal és sok minden mással. És bizony úgy fest, hogy ők rákapnak erre az új technológiára, aminek súlyát még mindig mindenki latolgatja.

Mire lesz jó?

Amikor az OpenAI útjára bocsájtotta a GPT3.5-t, Sam Altman, a cég ügyvezetője egy esszét jelentetett meg „Moore’s Law for Everything” címmel, amiben kifejtette, hogy milyen társadalmi és gazdasági változásokat idézhet elő az AI terjedése.

Az egyik állítása dióhéjban, hogy az AI bizonyos politikai feltételek mellett általános jólétet hozhat el az emberiség számára, „természetesen” a kapitalizmus keretein belül. A másik talán még izgalmasabb állítása, hogy ezek a változások mélyrehatóak és rendkívül gyorsak lesznek, ahogy Altman fogalmaz,

tektonikus változások indulnak el időben és társadalomban is.

Első ránézésre komoly megosztottság van a magyar internetezők körében abban, hogy akkor most ez az egész AI-forradalom jó vagy inkább rossz lesz, úgy általában az emberiség számára. Az biztos, hogy valamilyen változást tulajdonítanak neki az emberek, hiszen még azok vannak a legkevesebben (20%), akik semmilyen változást sem várnak az AI-től.

Az emberiség számára pozitív változásokat várók épp annyian vannak, mint akik a negatív változásokat várják, hibahatáron belül 40-40%, tehát tényleg nem tudjuk még hova tenni ezt az egészet, úgy össztársadalmilag.

A magyar internetezők körében megosztottság mutatkozik abban a kérdésben is, hogy gyors vagy lassú fejlődésre számítanak-e az AI kapcsán, de a domináns hányad azért mégiscsak a gyors elterjedésre szavaz.

Ugyanakkor a széleskörűséggel kapcsolatban, tehát, hogy a mindennapi élet legtöbb területén el fog terjedni a technológia, már szkeptikusabbak az internetezők.

Még az AI legtapasztaltabbnak mondható fiatalok is túlnyomórészt abban hisznek, hogy csak bizonyos területeken, szektorokban lesznek elterjedtek a mesterséges intelligencia alkalmazások.

Nevesítettük is ezeket a szektorokat, egész nyilvánvalónak látszik, hogy az emberek elsősorban technológiai, K+F, ipari és közlekedési területeken várnak „pozitív lökést” a mesterséges intelligencia terjedésével kapcsolatban – de tulajdonképpen minden mért szektor számára inkább pozitív hozadékkal bír majd a mesterséges intelligencia az emberek szerint.

Az AI és a politika – a legfőbb aggodalom jelenleg

Két terület van, amihez nem társítunk egyértelmű pozitív változást. Egyrészről mi magyarok némiképp szkeptikusnak mutatkozunk azzal az általános jólét koncepcióval kapcsolatban, amit Altman megfogalmazott, de az internetezők harmada még így is belelátja az AI-forradalomra, hogy általános egzisztenciális problémákra megoldást hozhat.

Amire viszont kis költői túlzással, de „aggodalommal” tekintenek az internetezők az a politikai tér. Sokkal többen vannak azok, akik azt gondolják, hogy a politikai területeken inkább negatív hatása lesz az AI-nak, mintsem pozitív. Ebbe persze a politikai szektorral szemben tapasztalható általános globális kritikát is beleérthetjük.

Egyébként nem véletlen, hogy Altman számos oldalt szentelt esszéjében arra, hogy

az AI sikere tulajdonképpen a szabályozásán is múlik,

s számos oldalban taglalta a politika szerepét az AI demokratikus elterjesztésében, talán ő is érezte, hogy ez az a terület, ami aggodalomra adhat okot – valahogy arról nem ír részletesen, hogy a K+F szektornak milyen felelőssége is van az AI elterjesztésében. Mintha ott nyilvánvaló lenne a cél, ellenben a politikában…

A cikksorozat második részében a „félünk-e a robotoktól” témát járjuk körbe, természetesen ezúttal a mesterséges intelligencia kapcsán. A zárórészben egy friss penetrációs adattal is jelentkezni fogunk, hogy lássuk, tovább tartja-e dinamikáját az AI hazai bővülése.\r\n\r\n

Facebook
Twitter
LinkedIn

Hasonló témájú cikkeink

Válogass az NRC letölthető infkgrafiká között, használd fel az adatokat, amelyeket találsz, de kérlek mindig hivatkozz ránk.
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Sági Ferenc további cikkei
Az e-kereskedelem trendjei - 2024

Az e-kereskedelem trendjei – 2024

Az NRC-nél évtizedes távlatban látjuk az e-kereskedelmi trendeket (is), hiszen a legnagyobb magyar online kutatócégként szakmai kötelességünk ezt a területet (is) mérni. Éveken keresztül

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

AI és lakosság – mi történt a nyáron? 

Még nincs egy éve, hogy a ChatGPT berobbant az életünkbe, s mi máris a harmadik mérést végezzük el a lakosság körében. Az AI alkalmazásokat és azon belül a ChatGPT-t rendszeresen használók aránya viszont egyhelyben topog.

hu_HUHU