Visszatekintés és letölthető idősoros adatok
Az év vége felé közeledünk, de még mindig velünk van a koronavírus. Úgy tűnik, ez egy hosszabb rossz álom lesz, mint ahogyan azt tavasszal reméltük. Az NRC lakossági kutatása április óta folyamatosan nézi, milyen módon érint bennünket ez a helyzet, és milyen várakozásaink, félelmeink, reményeink vannak.
A kutatási jelentések 3 hetenként elérhetőek, az olvasók bizonyára követik, mi történt az elmúlt időszakban a megelőzőhöz képest. Most azonban álljunk meg egy kicsit, nézzünk vissza az adatokra egy kicsit hosszabb távra tekintve, az erdőre és ne a fákra figyelve. Lássuk, milyen szakaszok, időszakok különíthetőek el április óta, és mit tanulhatunk ebből a jövőre nézve.
A fellélegzéshez vezető út: áprilistól májusig
Az április első mérésünk minden tekintetben egy sokkos állapotot mutatott. Bár ténylegesen keveseket érintett közelről a járvány egészségi szempontból, mind a járvány terjedésétől, mind a gazdasági válságtól való félelem általános volt.
Azok aránya, akiket egzisztenciálisan érintett a járvány, ekkor még nőtt. Ugyanakkor az egzisztenciális félelem a jövőre nézve inkább csökkent, vagyis azok, akiket „nem kapott telibe” a járvány a megélhetés szempontjából, már akkor optimistábbá váltak.
A fellélegzés hetei nyár elején: június
Javuló járványhelyzetet reméltünk, még nem voltunk biztosak a második hullám eljövetelében. Ez az optimizmus azonban nem járt együtt a gazdasági helyzetet érintő pozitív reményekkel. Bár érezhetően csökkent azok aránya, akiknél egzisztenciális gondokat okozott a válság, a gazdaság tekintetében a borúlátásunk nem változott.
A második hullám eljövetelének várása: júliustól szeptemberig
Júliustól szeptemberig kilőtt a járványvárakozási index, szeptember elején már magasabb értékeket mértünk – azaz a lakosság még inkább biztos volt a járvány hamarosan bekövetkező súlyosbodásában – mint a sokkos áprilisi időszak során.
A többi index esetében korántsem tapasztaltunk ennyire növekvő pesszimizmust, a gazdasági nehézségekkel, az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos aggodalmak csak lassan, alig észrevehetően kúsztak felfelé. Hogy miért? Talán mert a lakosság a saját egzisztenciális helyzetében nem érzékelt további romlást, sőt, lassú, de kitartó csökkenést láttunk azok arányában, akiket közvetlenül, a megélhetés szempontjából érintett a járvány.
Adataink szerint azok közel fele, akik elveszítették munkájukat a tavaszi karantén időszak alatt, újra találtak állást, míg akiknek lerövidítették a munkaidejét, ekkorra már több, mint felük újra a korábbiak szerint dolgozott.
A járvány közvetlen érzékelésének időszaka: szeptember végétől
Míg az év első felében inkább a járvány közvetett hatásait érzékelte a lakosság, szeptember végétől kezdve masszív növekedésnek indult a járványérintettség index.
Ezt azt jelenti, hogy egyre többen tudnak igazoltan koronavírus pozitív személyről, vagy karanténban lévő személyről a saját környezetükben.
November elejére azt a helyzet állt elő, hogy magasabb a járványérintettség, mint az egzisztenciális érintettség, vagyis maga a betegség már érzékelhetőbb, mint annak a gazdasági következményei. A vírus tehát már nem döntően közvetetten, annak következményei formájában, hanem a maga elsődleges valóságában is elért a lakosság jelentős részéhez.
A járványérintettség első, szeptemberi-októberi meglódulása még nem járt együtt a többi indexben történő változással. A cikkíró feltételezése az, hogy a lakosság ezt a jelenséget már korábban „beárazta”, lehetett tudni előre, hogy a betegek száma növekedni fog, ennek megfelelőek voltak a gazdasági várakozások is.
A novemberi első mérés azonban már más képet mutat. Az aggodalmak ismét erősödtek, a járványhelyzet további rosszabbodását várja a lakosság.
Az indexek lényegében a tavaszi sokkhelyzet adatait elérő vagy meghaladó értékeket vesznek fel.
Mit várhatunk a jövőre nézve?
Ez persze nagyrészt attól függ, hogy milyen lesz a tényleges járványhelyzet. De attól is, hogy milyen lelkiállapottal várjuk a fejleményeket.
A lakosság lelkiállapota kapcsán két trend tűnik lényegesnek. Először is, egyre komolyabban vesszük a járványt, és egyre inkább szigorításokat várunk el.
A másik az, hogy egyre jobban bízunk védőoltás belátható időn belüli megjelenésében. Azt pedig, hogy a magyar lakosság egyre felelősebb, csak pozitívan lehet értékelni a jövő szempontjából.
Molnár Zoltán senior kutató, kutatási csoportvezető
Adatok: Az NRC koronavírus trackingjének háromhetente futó adatfelvételi hullámai online kérdőíves felmérés keretében vizsgálják a lakossági véleményeket, 1000 fős (a 18-65 éves lakosságra) országosan reprezentatív mintán.
A Pandémia Tracking eddigi idősoros indexei rövid regisztráció után letölthetőek:
Következő koronavírus tracking mérésünk: november végén
Ingyenesen elérhető alapelemzésünk értékes fogyasztói insightokat tartalmaz, emellett pedig lehetőség van saját, exkluzív kérdéseket is feltenni a vizsgálatban.
Feliratkozás az NRC háromheti részletes koronavírus jelentéseire:
hogy az ingyenes NRC Pandémia elemzéseket a jövőben rendszeresen meg tudjuk küldeni Önnek.
