Irány belföld! | Kutatásunk a hazai turizmusról
×
31
jan

Irány belföld! | Kutatásunk a hazai turizmusról

 

Vízpart, wellness, városnézés – ezek a tipikus mozgatórugói egy-egy belföldi utazásnak. A 18-59 évesek fele üdült az országhatárokon belül az elmúlt három évben – derül ki az NRC friss kutatásból, mint ahogy az is, hogy a magyarok jellemzően egy-két hónappal az utazás előtt hozzák meg a döntést és intézik a foglalást, és ha jól érzik magukat valahol, hajlamosak visszatérni.

Kétféle ember van: az, aki szokott belföldön üdülni, és az, aki nem. Olcsó poén, de az efféle megkülönböztetés ezúttal indokolt; az NRC adatai szerint ugyanis az elmúlt három évben a 18-59 éves magyarok valóban nagyjából fele (egész pontosan 52%-a) vett részt valamilyen belföldi utazáson, és ennek a közel 3 millió embernek a háromnegyede az elmúlt egy évben (is) utazott. Igazán aktívnak persze az a 20 százalék tekinthető, aki 2015 óta legalább három alkalommal vett részt belföldi utazáson, vagyis átlagban legalább évente egyszer elmegy Magyarországon belül üdülni, pihenni, kikapcsolódni.

Bár az ötven felettiek körében szignifikánsan alacsonyabb az utazók aránya, nem annyira az életkor, sokkal inkább az iskolai végzettség és a lakóhely van hatással arra, hogy valaki utazik-e vagy sem. Míg az alapfokú végzettségűek alig több mint egyharmada, addig a diplomások háromnegyede volt belföldön (utóbbiak több mint 60 százaléka az elmúlt egy évben is utazott), a fővárosban élők 68 százalékával szemben pedig a vidéken élők 48 százaléka (a községekben élők 38 százaléka) vett részt utazáson.

A definíció szerint már egyetlen vendégéjszaka eltöltése is belföldi utazásnak számít, a magyarokra azonban a két-három éjszakát magába foglaló utazások a legjellemzőbbek – 50 százalékuknak ennyi ideig tartott a leghosszabb utazása, egy hetet meghaladó kimozdulása pedig csak minden hatodik utazónak volt. Belföldi utazások esetén a legtöbben szállodában szállnak meg, de még így is kisebbségben vannak azok, akik valamelyik hotelt választották az elmúlt három évben: 47 százalék tett így, míg apartmanban 33, panzióban pedig 25 százalék töltött éjszakát.

Természetesen nem ritka, hogy valaki hónapokkal, vagy akár fél évvel korábban lefoglal egy utazást,  mint ahogy az is előfordul, hogy szinte az utolsó pillanatban hozza meg a döntést – a legjellemzőbb mégis az, hogy a Magyarországon belül utazók néhány héttel, legfeljebb egy-két hónappal korábban intézik a foglalást: az utazók háromnegyede tett így az elmúlt években, 36 százalékuknál pedig ez a tipikus magatartás. Az utazással kapcsolatos döntést számos tényező befolyásolja: a többség nyitott a jó ajánlatokra – például a kuponos oldalak kedvezményes ajánlataira –, és kész le is csapni rá (különösen igaz ez az utazók egyötödére), de a barátok, ismerősök pozitív tapasztalatainak, ajánlásainak is fontos szerepe lehet a választásban. A legnagyobb erejük azonban a saját pozitív élményeknek van: az utazók kétharmada hajlamos újra ellátogatni arra a helyre, ahol korábban jól érezte magát, egyharmadukra pedig kifejezetten jellemző a visszatérés.

A hova és a hogyan kérdését persze az utazás célja is erősen befolyásolja. A legfontosabb motiváció természetesen a pihenés, kikapcsolódás, ám ennek módja meglehetősen változatos lehet. Az elmúlt három évben belföldön utazók 40 százaléka üdült vízparton, 34 százaléka wellness és egészségmegőrzés céljából, míg a városnézés, valamelyik hazai település megismerése 27 százalékot motivált.

A belföldi turizmussal kapcsolatos pozitív attitűdöt jelzi, hogy 94 százaléknak vannak felejthetetlen élményei magyarországi utazásokról, és csaknem mindenkinek vannak a tervei közt olyan hazai helyszínek, ahova szeretne még eljutni. Ráadásul ez utóbbi azokra is igaz, akik az elmúlt három évben nem utaztak belföldön.

Budapest vonzereje
A nem Budapesten és annak vonzáskörzetében élő 18-59 évesek több mint fele járt szabadidős célból az elmúlt három évben a fővárosban, legalább egy éjszakát pedig 30 százalékuk töltött itt (és 20 százalék fizetett is a szállásért).
A Budapestre látogatók 46 százaléka városnézés, 40 százaléka vásárlás céljából érkezett – mozi, színház, kiállítás vagy egyéb kulturális program a látogatók egyharmadát, a bulizás egyötödét vonzotta a fővárosba.

A cikkben szereplő adatok az NRC Marketingkutató kutatásából származnak, amelyet 2017. novemberében végzett 1000 fős, a 18-59 éves hazai lakosságra reprezentatív mintán.