×
14
jún

Okosotthon kutatás 2019

Almási Virág

Az amerikai tech- és befektetési cégek évek óta öntik a dollármilliárdokat az okosotthon-iparágba. Itthon is egymást érik az Internet of Things-zel (IoT), az eljövendő 5G-vel és az okosvárosokkal foglalkozó konferenciák, és egyre szaporodnak a futurisztikus megoldásokat – persze leginkább külföldi eladásra – gyártó magyar startupok. A potenciális vásárlók mégsem tűnnek elragadtatottnak. Miért várat magára az okosotthon-megoldások áttörése hazánkban? Mi motiválná jobban a magyarokat otthonuk okosítására? És vajon milyen feladat vár az okosotthon piac üzleti szereplőire?

A NRC 2019 áprilisában az okosotthon-megoldásokról kérdezte az internetezőket.

Okosotthon – “Ja, erről beszélünk? Így már tudom!”

Az internethasználók négyötöde hallotta már az okosotthon fogalmát, és kicsit több mint felük állítja, hogy tudja is, mit jelent. A közvetett ismertség ugyanakkor jóval magasabb. Ha egy otthon „okosítására” alkalmas eszközöket sorolunk fel (pl. okostévé, biztonsági kamerarendszer, amellyel interneten be lehet tekinteni a lakás egyes helyiségeibe, robotporszívó, távolról irányítható termosztát, automatikusan lekapcsolódó lámpák stb.), szinte nincs is olyan, aki ne hallott volna legalább az egyikről. A fogyasztók egy részében tehát nem tudatosul, hogy milyen eszközök tesznek okossá egy otthont, és hogy már néhány, nem is túl drága eszköz beszerzésével is megteheti az első lépést otthona okosításának irányába.

“A technológia ismertsége ellenére az internetezők többsége még nem tette meg ezt a lépést, legtöbbjük otthonában a felsorolt okoseszközök egyike sem található meg.”

Az okostévén kívül nem is találunk olyan háztartási berendezést vagy okosmegoldást, amellyel az internetezők több mint 10%-a rendelkezik – és az okostévé is kevesebb, mint egyharmad háztartásában lelhető fel. A második és harmadik leggyakoribb okos háztartási eszköz a fűtés-hűtés távoli vezérlésére alkalmas termosztát, illetve a lakás helyiségeinek online megtekintését lehetővé tévő biztonsági kamerarendszer.

Tanulni, tanulni, tanulni

Érdekes különbség figyelhető meg a válaszokban, ha az embereket általában kérdezzük az okosotthonokról, ahhoz képest, mintha egy-egy konkrét okosotthon-megoldásról kérjük a véleményüket. Például az internetezők valamivel kevesebb, mint fele állítja, hogy alapvetően tetszenek neki az okosotthon-megoldások, de azok aránya, akik legalább az egyik felsorolt okosotthon-megoldást vonzónak találják, már jóval magasabb, 85 százalék. Ugyanez igaz a vásárlási szándékra: ha általánosságban kérdezünk rá, akkor egyharmadnál alig több tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben befektet valamilyen okosotthon-megoldásba. Ha azonban a konkrét okoseszközök vásárlását nézzük, akkor már több, mint kétharmad állítja legalább az egyik eszközről, hogy valószínűleg megvásárolná.

okosotthon kutatás 2019
NRC okosotthon kutatás 2019

Mindezek alapján úgy tűnik, az internetezők egy része nincs tisztában azzal, mennyi mindent jelenthet az okosotthon fogalma, és milyen sokféle irányba indulhat el, ha okosítaná otthonát. A fogyasztók ismeretei ráadásul nemcsak az eszközök, de a kivitelezők és gyártók tekintetében is hiányosnak mondhatók. Az internetezők többségének semmilyen cégnév vagy márka nem jut magától eszébe okosotthon-megoldások kapcsán. Akiknek mégis, azok igen sokféle vállalatot felsorolnak, de az egyetértés alacsony: a Samsung-on és az LG-n kívül egy márkának sincs 10% feletti említettsége. Jellemző, hogy a vizsgált, Magyarországon is működő, teljeskörű okosotthon-kivitelezéssel foglalkozó cégek nevét – ha egy listán látják őket – az internetezők egy 3-16% közötti kisebbsége felismeri, de nekik is átlagosan csak kb. fele állítja, hogy a megkérdezés előtt is tudott a márka okosotthon-megoldásairól.

Mi kell az okosotthonba?

Az otthoni okoseszközök közül a legnagyobb tetszésnek a mobilon is figyelmeztetést adó füst- vagy szénmonoxid-jelző, a hasonló elven működő biztonsági rendszer és távfelügyelet, illetve a távolról vezérelhető termosztát örvend. A vásárlási szándék tekintetében is a fent említett három okosmegoldás a legnépszerűbb, persze csak közvetlenül az okostévé után, amelynek vásárlását a közeljövőben az internetezők több, mint fele elképzelhetőnek tartja. Nem mindegy ugyanakkor, hogy a megkérdezett találkozott-e már ténylegesen olyan eszközzel, amiről véleményt alkot. Számos olyan okosotthon-megoldás van (pl. az okos fali csatlakozók, a biztonsági rendszerek, vagy a smart világítástechnika – hogy csak párat említsünk), amely az átlag fantáziáját kevéssé mozgatja meg, ám azok körében, akik láttak már működés közben ilyen eszközt, 50% feletti a vásárlási kedv.

Miért nem otthonos az okosotthon?

Az okosotthon-ipar áttörésének (eddigi) elmaradásában alighanem szerepet játszik az is, hogy a potenciális vásárlók nem tudják, hogyan viszonyuljanak a témához. Ha értékítéleteket mérünk, egy dologban a többség egyetért: az okosotthonoké a jövő.  Ám csak az internetezők negyede érzi úgy, hogy neki szólnak ezek az okosotthon megoldások, és csak valamivel több mint harmaduk tartja kimondottan vonzónak őket. Azzal kapcsolatban pedig, hogy az okosotthon pénzkidobás-e vagy inkább lehetőség a pénzmegtakarításra, veszélyes-e vagy biztonságos, káros-e (a környezetre, illetve általában) vagy hasznos, az internetezők kétharmada nem tud határozottan állást foglalni. Az ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy összességében többen vannak azok, akik a felsorolt ellentétpároknak inkább a pozitív oldalát társítják az okosotthonokhoz, mint a negatívakat.

Mégis, mivel lehetne vonzóbbá tenni a vásárlók számára az okosotthonokat? Nos, az ismertségnek és az elfogadottságnak ezen a szintjén talán leginkább a praktikus elemek kidomborításával. 

“Az okosotthon-megoldások vásárlására nyitottak körében ugyanis a legfőbb motivációt az energiatakarékosság, a költségcsökkentés, illetve a vészhelyzetek észlelése, elhárítása jelenti. A többséget nem motiválja vásárlásra az okosotthon-birtoklással járó presztízs, életérzés, se az esztétikával, stílussal kapcsolatos szempontok.”

Az elmúlt időszak illegális adateladási botrányai is egyértelműen megtépázták az emberek tech-cégekbe, és általában az internetes adatforgalom biztonságába vetett bizalmát. Jól mutatja ezt az is, hogy az internetezők közel fele szerint internetes eszközök használata során bármikor nem kívánt kezekbe kerülhetnek adatai. Az automatizálás, az eszközök távolról ellenőrzése, irányítása pedig megosztó téma. Nagyjából ugyanannyian érzik úgy, hogy otthoni berendezéseik online vezérelhetősége egyenlő a biztonságérzettel, mint ahányan az ember veszélyes kiszolgáltatottságát vizionálják a háztartási eszközök automatizálása, előre programozottsága kapcsán (kb. az internetezők egyharmada). Nincs sokkal nagyobb egyetértés abban sem, hogy megéri-e a csúcstechnológiáért többet fizetni. Bár több mint egyharmad véli úgy, hogy ezzel hosszú távon idő, pénz és energia takarítható meg, mindössze tíz százalékponttal kevesebb azok aránya, akik ennek épp az ellenkezőjét gondolják, a legtöbben pedig középen helyezkednek el – vagyis egyik véleménnyel sem azonosulnak igazán.

Nincs tipikus okosotthon

Nem beszélhetünk tehát vásárlói elköteleződésről, se markáns véleményekről, de még igazán elégséges ismeretekről sem a magyar okosotthon-piacon. A potenciális vásárlók többsége mintha valami nagy dologra várna: talán egy új technológia berobbanására, talán egy igazán átütő marketingkampányra, de az is lehet, hogy egyszerűen csak el kell telnie még pár évnek ahhoz, hogy a technológia és az azzal foglalkozó cégek az átlagember mindennapjainak részévé váljanak. 

Az eszközkombinációk végtelen lehetőségei miatt tipikus okosotthon nincs, és a különféle eszközök a termékekre jellemző életciklus más-más fázisában tartanak. Az viszont egyértelműen látszik, hogy az okosotthon mint koncepció itthon egyelőre a ciklus legelején, a bevezetés szakaszában tart. Ennek sajátos következményei vannak a piaci szereplők üzleti stratégiájára nézve. A vásárlóerő kicsi és elsősorban a korai használók alkotják, a befektetéshez képest a várható profit nem túl magas, és a fókusz szükségszerűen az edukáción, a vásárlói tudatosság növelésén, illetve a technológia alkotóelemeinek finomhangolásán van. Ugyanakkor előnye ennek a szakasznak, hogy a verseny még nem jelentős, eezt pedig érdemes kihasználni. Aki  ugyanis most képes a bizonytalankodókat maga mellé állítani, nagy valószínűséggel hosszú távon határozhatja meg a magyar okosotthon-piac alakulását.

Az NRC Smart Trends Report kutatás megvásárolható. A kutatást bemutató oldalt ide kattintva érheti el.

Share via
Copy link