Miért várat magára a Service Design forradalom Magyarországon?

A Service Design – vagyis a szolgáltatások tudatos, felhasználóközpontú tervezése – pár éve még nagy lendülettel robbant be Magyarországra, de a várt áttörés elmaradt. Káli György, a Telekom Hello Biznisz platform tartalmi stratégája és a Service Design Day konferencia főszervezője szerint a hazai KKV-k előtt tornyosuló kihívások és a digitalizációs tudatosság hiánya az egyik fő oka annak, hogy ez az innovatív módszer miért nem tudott széles körben elterjedni.

A digitalizáció hiánya és a válságok visszavetették a szolgáltatásfejlesztést a KKV-knál

Az elmúlt években a magyar KKV-k és a Service Design szakma is számos akadállyal találta szembe magát, amelyek megnehezítették a szolgáltatásfejlesztés beépítését a napi működésbe. A digitalizáció elmaradottsága és a tudatos üzleti stratégiák hiánya komoly akadályt jelentettek a vállalkozások fejlődése szempontjából. Ahogy Káli György, a Telekom Hello Biznisz platform tartalmi stratégája mondta: 

A KKV-k gyakran beleesnek abba a hibába, hogy nem tudják megfelelően kezelni a mindennapos üzleti kihívásokat, így elmarad a fejlődésük.

A gazdasági válságok és a COVID-19 járvány különösen nehéz helyzetbe hozták a hazai vállalkozásokat, akik ezekre nem mindig voltak felkészülve. Gyakran nem tekintik a szolgáltatásfejlesztést alapvető befektetésnek, pedig az ügyfélközpontú megoldások elengedhetetlenek a versenyképesség fenntartásához. 

A vállalkozásoknak tudatosan kellene beépíteniük a piackutatást és a Service Designt az üzleti folyamatokba, mert ezek hosszú távú befektetések, amelyek meghozzák a gyümölcsüket

– mondta Klenovszki János, az NRC ügyvezetője.

Klenovszki János és Káli György a podcast felvételt követően / fotó: NRC
Klenovszki János és Káli György a podcast felvételt követően / fotó: NRC

Álomból valóság: Service Design Magyarországon

A Service Design néhány éve még hatalmas reményekkel indult Magyarországon. Sokan azt várták, hogy ez a módszer gyökeresen átalakítja majd a KKV-k működését. A lendület azonban gyorsan alábbhagyott, és a várt forradalom elmaradt. Káli György szerint a probléma gyökere az, hogy a cégek többsége nem képes hosszú távon fenntartani az innovációs folyamatokat. 

A Service Design több, mint egy-egy workshop. Az egész vállalat működését át kell formálni ahhoz, hogy valódi eredményeket érjünk el

 – tette hozzá.

A Service Design igazi hatása csak akkor érezhető, ha a vállalati kultúra részévé válik. Az egyszeri, felületes megoldások – mint egy-egy tanácsadás – nem elegendőek a versenyképesség fenntartásához. Sokan alábecsülték a belső kompetenciák fontosságát is, ezért a cégek gyakran nem tudják kihasználni a szolgáltatásfejlesztés lehetőségeit.

A Service Design Magyarországon leginkább csak néhány iparágban – például a bankszektorban és a gyógyszeriparban – terjedt el. Itt is leginkább a nagyobb cégek tudták valóban beépíteni ezt a módszert az üzleti folyamataikba. 

Azok a vállalatok, akik belátták a Service Design fontosságát, jelentős versenyelőnyre tettek szert, de ez sajnos csak egy szűk réteg – mondta Káli.

AI és a szolgáltatásfejlesztés: hogyan segít a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet játszik a Service Design világában, ahol az AI-t kiegészítő eszközként használják a felhasználói élmények jobb megértéséhez és a tervezési folyamatok felgyorsításához. Seongwon Yoon például bemutatta, hogy a generatív AI eszközök, mint a ChatGPT, képesek hatékonyan elemezni a felhasználói adatokat, így a designerek gyorsabban tervezhetnek új szolgáltatásokat.

Az AI elemzi a hatalmas adatokat, és betekintést nyújt, amelyek alapján a designerek új szolgáltatásokat és termékeket fejleszthetnek

– emelte ki Yoon.

Klenovszki János, piackutató viszont arra figyelmeztet, hogy a generatív mesterséges intelligenciák elemzői készségei jelenleg még nem érik el egy kutatási asszisztens szintjét sem. Ezért fontos óvatosan alkalmazni a nagy nyelvi modelleken alapuló AI rendszereket, mert ezek még nem képesek a nyitott kérdésekre adott válaszokat a piackutatásban elvárt magas minőségben és kontextusban elemezni vagy kódolni. János inkább a funkcionális, finomhangolt, speciálisan a célra tanított AI piackutatási eszközökben látja a jövőt, ahogy ezt korábban Rab Árpáddal és Sági Ferenccel is megvitatták az NRC Research&More adásában, amelynek témája az AI és a piackutatás volt.

A Spotless ügynökség már évek óta alkalmazza az AI-t a szolgáltatásfejlesztésben. „A generatív AI eszközök új kapukat nyitnak meg, különösen a személyre szabott szolgáltatások létrehozásában” – jegyezte meg a cég. Az AI segítségével a felhasználói útvonalakat gyorsabban feltérképezik, és még személyre szabottabb élményeket tudnak nyújtani, például a hyperpersonalizáció során.

Service Design Day 2024
Fotó: https://servicedesignconf.com / Káli György

JÖN JÖN JÖN! Service Design Day 2024 – Október 11. (péntek)
Az idei Service Design Day célja, hogy összehozza a szolgáltatásfejlesztés vezetőit és szakértőit, és megvitassák a legújabb trendeket, innovációkat. Különös figyelmet kap a mesterséges intelligencia szerepe, valamint az AI eszközök alkalmazása az ügyféligények mélyebb megértésében. 

Idén az NRC Research HUB is külön helyszínen várja a résztvevőket, ahol a piackutatás legfontosabb kérdéseit vitatják meg szakértők. 

Az NRC kódjával regisztrálók (SDD2024NRC20) 20% kedvezménnyel vásárolhatnak jegyet. 

Konferencia infók: https://servicedesignconf.com

Regisztráljatok, mert ez az esemény nagyszerű lehetőség a kapcsolatépítésre is.

Magyarországon az AI még kevésbé elterjedt a szolgáltatásfejlesztésben, de már vannak próbálkozások. Káli György szerint: „Az AI önmagában nem fogja megváltani a világot, de ha jól használjuk, óriási segítség lehet a szolgáltatásfejlesztésben.” A magyar cégek egyelőre leginkább az AI-t adatgyűjtésre és elemzésre használják, de a technológia teljes integrációja még várat magára. Az AI segíthet az ügyféligények pontosabb megértésében és a szolgáltatási modellek gyorsabb tesztelésében.

A service design, bármilyen néven is nevezzük majd a jövőben, mindig kulcsszereplője marad az üzleti innovációknak – mondta el mindkét szakember. A felhasználói élmények és igények megértése nélkül egyetlen vállalat sem képes hosszú távon sikeres lenni – legyen szó akár nagyvállalatról, akár KKV-ról.

Ha érdekel a teljes beszélgetés, akkor nézd meg bármelyik népszerű podcast csatornán vagy kattints ide:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Beszélgessünk!

Írj vagy hívj fel és választ adok kérdéseidre

Segítünk abban, hogy a piackutatás egy gyorsan megtérülő befektetés legyen!
Klenovszki János további cikkei
||||||||||

5 év múlva már okosvécén fogunk ülni?

[vc_row][vc_column][vc_column_text] Manapság lassan már minden „okossá” válik körülöttünk. Az okostelefonok, tabletek már az életünk részei, de emellett támadnak az okosórák, okoskarkötők, okosszemüvegek, okoshűtők és

Hat tipikus életpálya jellemző Magyarországon

Nincs már általánosan követendő értékrend: a magyar lakosság jellemzően hat eltérő modell alapján éli az életét – derült ki abból az egyedülálló életút-szegmentációs kutatásból,

pénzügy kutatás - CSOK

Szabad a CSOK… – de kinek kell?

A 2015. július 1-én bevezetett Családok Otthonteremtési Kedvezménye jelentősen bővítette a vissza nem térítendő állami támogatással megvásárolható ingatlanok és egyben a jogosultak körét is.

|

Az igazság pillanata – interjú Géczi Tamással

Géczi Tamás közel 25 éves piackutatási gyakorlattal rendelkezik. Dolgozott a szakma valamennyi szintjén, lokális és regionális kutatói, ügyfélkapcsolati és menedzsment pozíciókban a világ vezető

hu_HUHU